Szent György napja a keresztény egyházban a legendás sárkányölő Szent György vértanú emléknapja. A néphitben a leghíresebb jeles napok közé tartozik, sok hiedelem, szokás, mondóka és jóslat kapcsolódik hozzá.
Eleink ettől a naptól kezdődően számították az igazi tavasz kezdetét, a jó idő beköszöntét és állandósulását. Európa országaiban is régóta tavaszkezdő napként tartják számon. Már a rómaiak is ezen a napon ünnepelték Pales istennőt, akit a pásztorok, a nyájak, a mezők és a vincellérek védelmezőjeként tiszteltek.
A keresztény egyház a legendás sárkányölő Szent György vértanú emléknapját üli ezen a napon. Alakját Európa-szerte osztatlan siker övezi mind a keleti, mind a nyugati keresztény világban. Több ország és város védőszentje, intézmények és helységek viselik a nevét, a lovagok, a lovasok, a cserkészek, a fegyverkovácsok, a pásztornépek, a földművesek, de a rendőrök is patrónusként tisztelik. A tizennégy segítőszent egyike és a katonaszentek közé sorolják.
A 271 körül született, és 303-ban vértanúhalált halt Georgianus, előkelő kappadókiai családból származott. Rátermettsége révén katonaként magas rangra jutott. Édesanyja hatására lett keresztény és amikor Diocletianus császár üldözni kezdte a keresztényeket, lemondott hivataláról, rangjáról, és ellene fordult, amiért börtönbe vetették, megkínozták és kivégezték.
Jellemzően, mint sárkányölőt ábrázolják, mely azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit, az elszántság és a bátor helytállás megszünteti a kísértéseket, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. A középkorban a sárkány magát a gonoszt és a pogányságot jelképezte, így annak legyőzése egy pogány nép, vagy ország megtérését jelentette.
György igen nagy tekintélyre tett szert a brit szigeteken, ahol Oroszlánszívű Richárd saját védőszentjének választotta, majd 1222-től pedig Anglia hivatalos patrónusa lett. A szent egyik első magyar vonatkozása, hogy a magyar Szent Korona bizánci részén az ő képe látható. Az első székesegyházat Gellért püspök Szent György tiszteletére szentelte fel.
A világon több földrajzi hely és a Kárpát-medence magyarok lakta területein számos helység, templom és intézmény viseli a nevét. Védőszentje még Portugáliának, Aragóniának, Katalóniának, Litvániának, Szerbiának, Görögországnak, Grúziának, Etiópiának. A városok közül is sokan védőszentnek választották, úgy, mint Barcelona, Moszkva, London, Ljubjana, Genova, Ferrara, Reggio Calabria, Isztambul és Bejrút.
Gyakran ábrázolják címereken, pénzérméken, nemzetek lobogóin. A képzőművészetben is találkozunk alakjával. A leghíresebb Szent György-szobor Prágában áll, mely a Kolozsvári testvérek 1373-as alkotása. A szobor másolata a Farkas utcai református templom előtt látható. Egyik későbbi, köztéren felállított példánya a Halászbástya lépcsőjénél, egy harmadik pedig az Epreskertben látható. Negyedik másolata Szegeden áll, a Rerrich Béla téren. Megtalálható kiállított példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is.
A legendás szent lovagrendek és lovaskatonák patrónusa, miként nevét viseli a magyar alapítású Szent György Lovagrend is. A muszlim kultúrkörben Szent Dserdsis néven tisztelik.
Szent György napja ősi pásztorünnep, mely hajdan az állatok kihajtásának ideje, a pásztorok, kocsisok, cselédek szerződtetésének napja volt. Ehhez számos hiedelem és szokás fűződött, melyekkel az állatok egészségét, szaporodását és hasznosítását próbálták biztosítani.
Az állatok kihajtása zöld ággal történt, ami a néphit szerint az állatok gyarapodását, a rontás elhárítását szolgálta. „Úgy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél!” – mondogatták.
A nap egyik főszereplője a tehén és annak tejhozama volt. Gyógyfüvek füstölésével vagy azok levével tisztították a fejéshez és a tej feldolgozásához használt eszközöket és új köcsögfát állítottak.
Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok gonosz működésétől. Úgy tartották, hogy akinek a kapufélfáját a boszorkányok megfaragták, e tettel elvitték a tej hasznát, ezért zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával védekeztek a rontás ellen.
Ezt a napot varázslásra alkalmasnak tartották. Egyik jellegzetes György-napi szokás volt a harmatszedés, melynek mágikus célja volt és a bőséges tejhozam elérésének érdekében történt. Vászonabroszt vagy a kötényüket húzogatták a harmatban, miközben mondogatták: „Mind szedem…” vagy „Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem.” Közben füvet is szedtek, melyet a tehén elé tettek. A kifacsart harmattal megmosták az arcukat, bekenték a tejesfazekat, köcsögöt, hogy majd a sok tejből sok vaj legyen.
A szentgyörgyharmat-szedéssel a termőföld hasznát is igyekeztek biztosítani. Egy gyűjtő így jegyezte le: „Akinek gyenge vetése van, az Szent György napján éjfélkor menjen ki a mezőre egy lepedővel és ahol szép vetést talál, azon húzza végig maga után a lepedőt, rá a saját vetésére, hogy a harmatot rávigye, akkor szép lesz a gabonája.”
A friss harmatból a kenyértésztába is cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér. A harmattal pogácsát készítettek, amit megszárítva, megsózva adtak a tehénnek, hogy jól tejeljen.
György napja a vigasság és a mulatozás napja is volt. A Szent György-napi kilövés a lányokat és a legényeket összepárosító nap volt, amikor a legények viccelődve „kilőtték”, kikiabálták a lányok hibáit.
Ez a nap időjósló napnak is számított. „Szent György-napi dörgés, jó bortermés” – mondták, de nemcsak a bor, hanem általában a jó termés előhírnöke volt a György-napi égzengés.
A Szent György-nap előtti mennydörgésről azt tartották, hogy ha Szent György-nap előtt hallik, akkor bő áldás lesz. Ahonnan hallatszik, abból az irányból várható egész esztendőben az eső. A mennydörgés, akárcsak a György-napi eső, bő termést ígér.
Szent György-nap után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet – mondják, tehát nincs mese, a várva várt tavasz ekkor már mindenképpen beköszönt.
Az Ipoly menti falvak lakói szerint, ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. Más tájegységeken ugyanez esőtlen nyarat jelez. A békát gyógyításra is használták, a kiszárított békával és ráolvasással szemölcsöt gyógyítottak.
A Gyimes-völgyi magyarok szerint, aki Szent György-nap előtt megfürdik a szabadban, az egész évben nem lesz beteg.
Szent György napját általában a kukorica, bab, uborka vetésére tartották alkalmas időpontnak. Jó termést ígért, ha a varjú nem látszott ki a búzából.
Mint húsvétkor, ekkor is sor kerülhetett határjárásra, búzaszentelésre, a kutak megtisztítására, a határjelek felújítására.
A Hortobágyon és annak tájegységein, mint minden évben, az idén is fesztiválokkal, kulturális, hagyományőrző és gasztronómiai rendezvényekkel ülik meg Szent György napját. A Szent György-napi Kihajtás Ünnepen, a Hortobágy világörökségi értékeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők a Puszta Napján, a Kézműves Vásáron, a Mátai Ménesben, ahol a családi programokon gyakran felhangzik a Szent György-napi ének, mondóka:
„Szent György napján húzd fel béres a gúnyád, a gúnyád,
tereld ki a legelőre a gulyát, a gulyát!
Felfogadlak, jóllakatlak, ihatol, ehetel,
Szent Mihályig jó béresem te leszel, te leszel!”
Forrás: netfolk.blog.hu
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)