Sok évtizedes adósságot törlesztünk a mai napon – hangzott el a selmecbányai egykori evangélikus líceum homlokzata előtt Mikszáth Kálmán emléktáblájának avatása alkalmából május 30-án. A nagy palóc mesemondó 1863 és 1866 között látogatta a selmecbányai tanintézményt.
Mint Jarábik Gabriella, a Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója a felvezetőben kifejtette: a múzeum fenntartásában lévő szklabonyai Mikszáth Kálmán Emlékház állandó anyaga is megemlékezik arról, hogy a későbbi író Selmecbányán fejezte be a tanulmányait.
„Ebben az épületben, amelynek padjait többekkel együtt Petőfi Sándor és Andrej Sládkovič is koptatta, akiknek emléktáblái már nagyon régen díszítik az épület falát. Ezért is gondoltuk azt, hogy a sok Mikszáth-tisztelővel együtt emléktáblát állíttatunk a neves írónak”
– fogalmazott az intézmény igazgatója.
Hozzátette: a Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma a pozsonyi Liszt Intézettel közösen szervezte meg a táblaállítást. A kétnyelvű tábla Győri Tamás és cégének munkája.
Az emléktábla felirata a következő: „Mikszáth Kálmán magyar író 1863–1866 között az evangélikus líceum diákja volt. Állíttatták: SZNM – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ Pozsony.”
Nagyon örömteli időszakot élhetünk át, ahol a szlovák és a magyar nép újra felfedezi egymást, közösen felfedezzük közös múltunkat – kezdte ünnepi beszédét Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete.
A felfedezéshez idegenvezetők is kellenek, ilyen idegenvezető számunkra a jó palócok és a tót atyafiak kiváló ismerője, Mikszáth Kálmán. Kitűnő ismerője volt a szülőföldjének, annak természeti adottságai mellett az ott élő nemzetek, társadalmi rétegek remek ismerője is – húzta alá a nagykövet úr.
„Olyan világ tárul a szemünk elé, amikor Mikszáthot olvasunk, amit érdemes mindannyiunknak az emlékezetébe vésni” – jelezte, majd így folytatta – „Mikszáth egy kiváló idegenvezető számunkra ahhoz, hogy a közös történelmünket, őseink közös életét felidézzük.
Jó útmutató abból a szempontból is, hogy megtaláljuk a jövőben az együttélésnek azon formáit, amelyek a több száz éves múltunkban gyökereznek.”
Nadežda Babiaková, Selmecbánya polgármestere beszédében röviden ecsetelte Mikszáth életének főbb mozzanatait, kitérve a selmecbányai évekre. Emellett megjegyezte, hogy fontos lenne a nagy múltra visszatekintő épület teljes körű felújítása.
Dr. Praznovszky Mihály, a Mikszáth Társaság örökös elnöke, irodalomtörténész beszédében kitért arra, hogy immár több mint egy évszázada várunk erre a pillanatra, Mikszáth Kálmán emléktáblájának leleplezésére. Mikszáth halhatatlanságához járul hozzá a mai esemény – emelte ki beszédében.
Közölte, szülőfalujában mellszobor, emléktábla emlékeztet a híres szülöttre, Ipolyvarbón iskola vette fel a nevét, a rimaszombati gimnáziumban szintúgy emléktábla őrzi egykori neves diákjának emlékét.
Kitért Selmecbánya Mikszáthra gyakorolt meghatározó szerepére, egykori tanáraira, az itteni élményeire. Mint megjegyezte:
nagy útravalót kapott itt ez a Kálmán fiú.
Az emlékjel avatásával évszázados álom vált valóra, köszönet jár mindenkinek, aki ehhez hozzájárult – fogalmazott végezetül Prazonovszky Mihály.
Az ünnepi beszédek után Balogh Csaba, Venyercsan Pál, Kiss Péter Botond, Jarábik Gabriella és Nadežda Babiaková, valamint Praznovszky Mihály leplezte le az emlékjelet.
Az emléktáblát Nagy Olivér evangélikus lelkész áldotta meg. Az esemény koszorúzással ért véget. Híves István, az Ipolybalogi Művészeti Alapiskola igazgatója furulyadallamokkal tette meghittebbé az eseményt.
Az eseményről szóló képriportunk ITT tekinthető meg.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
