A magyar biztonság szempontjából Szerbia a legfontosabb ország, ezért újabb magyar–szerb beruházásokat határoztak el a kőolajszállítás, a gázszállítás, a villamosvezeték-építés, a földgáz-kereskedelem és a földgáztárolás kérdésében, valamint megállapodtak a Röszke–Horgos határátkelőhely modernizálásáról is – közölte Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, Budapesten, a magyar–szerb stratégiai együttműködési tanács ülése után.
A magyar kormányfő a Aleksandar Vučić szerb elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: Magyarország energiaellátása az elmúlt évek fejleményei miatt egyre inkább Szerbián keresztül történik.
„Az ukrán–orosz háború elzárta a másik irányt, ezért Szerbia elsőrendű biztonsági lehetőséget és garanciát adó országgá vált Magyarország számára. Nincs fontosabb ország Magyarország szempontjából, a magyar biztonság szempontjából ma, mint Szerbia” – mondta.
Közölte: az ülésen áttekintették a beruházásaikat és újabbakat határoztak el, a kőolajszállítás, a gázszállítás, az elektromosvezeték-építés, a földgáz-kereskedelem és a földgáztárolás kérdésében is. Jelezte: az év végétől működni fog a közös villamosenergia-tőzsde a két ország számára.
Megerősítették azt is, hogy 2026-ra végezni fognak a Budapest–Belgrád vasútvonallal, és megállapodtak abban, hogy a Röszke–Horgos autópálya-határátkelőhelyet Európa legmodernebb, leggyorsabb és legkulturáltabb határátkelőjévé teszik egy hatalmas beruházással, amelyet közösen fognak végrehajtani – közölte.
Orbán Viktor azt is kiemelte: Magyarország is a béke oldalán van, ez a közös álláspont is erősíti a szerb–magyar barátságot. Jelezte: Magyarország nagy konfliktusokat vállalt, hogy elkerülje, hogy „beletoljanak bennünket az orosz–ukrán háborúba”. „Mi ebből kívül maradtunk, ez nem a mi háborúnk, mi a béke oldalán vagyunk, és ott is fogunk maradni”– tette hozzá.
A magyar kormányfő arra is kitért: megállapították, hogy a soros magyar EU-elnökség ideje alatt Magyarország érdemi segítséget tudott nyújtani Szerbiának az európai integráció gyorsítása érdekében. Hangsúlyozta: Európának meg kell értenie, hogy nem Szerbiának van szüksége az Európai Unióra, hanem az EU-nak Szerbiára.
Kifejtette: Európának növekedési dinamikai problémái vannak, és új lendületet, új dinamikát, új energiát csak új tagoktól remélhet. Értékelése szerint Szerbia a legjobb jelölt erre, ezért Magyarország mindent meg fog tenni a jövőben is, hogy Szerbia minél hamarabb uniós tag lehessen.
Orbán Viktor úgy értékelt: új realitás jött létre az amerikai elnökválasztással, és azzal, hogy Európában megjelent a patrióták szuverenista képviselőcsoportja és politikai tömörülése.
A jövő a szuverén, önálló, büszke és sikerre éhes nemzeteké, Európában ehhez kell mindenkinek hozzáigazítani a saját sorsát és politikáját – tette hozzá a kormányfő, aki szerint erre az új realitásra a szerbek és a magyarok a kétoldalú együttműködés elmélyítésével válaszolnak.
Az új realitás része, hogy a biztonság fölértékelődik, ezért Magyarországnak és Szerbiának a biztonság területén is jobban együtt kell működnie, ha Európa a magas energiaáraktól szenved, akkor az energia területén is jobb együttműködésre van szükség, és ha attól kell tartani, hogy Európában blokkosodás következik be, és Európa protekcionizmussal válaszol az új helyzetre, akkor „nekünk inkább a konnektivitást kell erősíteni”, még inkább „össze kell kapcsolódnunk egymással” – fejtette ki.
Orbán Viktor köszönetet mondott a szerb elnöknek, hangsúlyozva, hogy Aleksandar Vučić a magas szintű szerb–magyar kapcsolatok „motorja” volt az elmúlt évtizedben, mindent megtett annak érdekében, hogy a két ország kapcsolatai „a történelemben soha nem látott kedvező formát ölthessenek”.
Hangsúlyozta azt is: a magyar és a szerb két ambiciózus nemzet, amelynek semmi kedve beletörődni abba a sorsba, amit a XX. század adott neki, és szeretne sikeres, nagy és gazdag ország lenni.
Hozzátette: egy sikeres Szerbia megnöveli Magyarország értékét is, ezért „mi abban vagyunk érdekeltek”, hogy a szerbek sikeresek, elégedettek, kiegyensúlyozottak és gazdagodók legyenek a következő hét évben, éppúgy, mint a magyarok.
A magyar–szerb stratégiai együttműködési tanács ülését második alkalommal tartották meg. A megbeszélés után a két állam képviselői hét megállapodást írtak alá, többek között a polgári ügyekben nyújtandó jogsegélyről, a kulturális együttműködésről, a két ország innovációs tárcáinak egyetértési szándéknyilatkozatáról, a Magyarország által nyújtott EU-integrációs szakértői terv megújításáról, valamint a külügyi tárcák közötti politikai együttműködésről.
Orbán Viktor és Aleksandar Vučić közös politikai nyilatkozatot írt alá a stratégiai együttműködési tanács üléséről.
(mti/Felvidék.ma)
