Ma az Európai Parlament plenáris vitát tartott a közel három éve tartó orosz-ukrán háborúról.
Gál Kinga: a háborút csak fegyverszünettel, majd béketárgyalással lehet megállítani
Nincs értelme a háborús propagandának, az immár harmadik éve dúló háborút, a pusztítást, a szenvedést csak fegyverszünettel, majd béketárgyalással lehet megállítani – jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) delegációjának elnöke, a Patrióták Európáért frakció első alelnöke Strasbourgban kedden.
Az Európai Parlament plenáris ülésének az „Ukrajnának nyújtott uniós támogatás töretlen fenntartása” címmel tervezett keddi vitáját megelőzően magyar újságíróknak nyilatkozva Gál Kinga hangsúlyozta: az uniós parlamenti vita további fegyverszállításokról, a háborús álláspont további hangsúlyozásáról fog szólni, „mintha az uniós döntéshozók a fejüket a homokba dugva nem látnák a realitásokat”.
Szavai szerint a realitás az, hogy a veszteség nem csak Ukrajnának jelentős, hanem Európa számára is, amely eddig több mint 134 milliárd eurót költött a háborúra. Európa további költekezést sürget a háborús propaganda sulykolásával, miközben a geopolitikai megközelítés megváltozott – hívta fel a figyelmet. Donald Trump elnök beiktatása után egyértelművé vált, hogy az Egyesült Államok, eltérően a demokratáktól, más megközelítést szeretne: békét, fegyverszünetet szeretne elérni – mondta.
„Eközben itt, Európában a rossz döntéseknél maradtunk, az Európai Unió a múltban ragadt, miközben mi, magyarok talán egyedüliként mondjuk évek óta, hogy fegyverszünetre van szükség, béketárgyalásra van szükség”
– fogalmazott.
Gál Kinga hangsúlyozta: miközben Brüsszel továbbra is háborús propagandát sulykol, az Egyesült Államokban egyértelművé vált, hogy Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) segélyeinek nagy részét a baloldali politika megsegítésére, a háborús propaganda, a genderpropaganda és a migrációs propaganda erősítésére használták a demokraták. A balliberális politikát és ideológiát segítő támogatások, amelyek szuverén tagállamok, köztük Magyarország ellen irányultak, most sorra lepleződnek le – hangoztatta.
Most, a három éve dúló háború kapcsán végre ki kell kérni az Európai Bizottságtól az adatokat, hogy mi mindent finanszírozott, milyen civil szerveket, médiafelületeket támogatott, amelyek a háborús propagandát hirdették éveken keresztül, szemben demokratikusan megválasztott kormányok elveivel – hangsúlyozta.
„Itt az ideje, hogy felébresszük az Európai Bizottságot. Mi, Patrióták, akik az ellenzéke vagyunk ennek az Európai Bizottságnak, ki kell mondanunk, hogy nincs értelme a háborús propagandának. Végre fegyverszünetről, béketárgyalásról kell beszélni”
– tette hozzá nyilatkozatában Gál Kinga.
Uniós biztos: az orosz-ukrán háborúban Európa biztonsága a tét
Az orosz-ukrán háború nem csak Ukrajna küzdelmét jelenti a szabadságért és mindazon értékekért, amelyek az európai létet meghatározzák, hanem Európa biztonsága a tét – jelentette ki Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos Strasbourgban kedden.
Az Európai Parlament plenáris ülésének az „Ukrajnának nyújtott uniós támogatás töretlen fenntartása” címmel tartott vitáján Marta Kos azt mondta,: Ukrajnának szüksége van a folyamatos politikai, gazdasági és katonai támogatásra. „Az ő harcuk a mi harcunk is” – fogalmazott.
Az ukrán ellenállás olyan Európáért folytatott küzdelmet jelent, amely az igazságot akarja az agresszió helyett, és az egységet támogatja a megosztottság helyett – hangoztatta.
„Ukrajna támogatásával az európai béke és biztonság alapjait is védelmezzük. Közösen, elszántnak kell maradnunk. Katonai támogatást kell biztosítanunk ahhoz, hogy Ukrajna továbbra is folytatni tudja bátor harcát”
– fogalmazott.
Az uniós biztos azt mondta, az ukrán nép bátorságról és ellenállóképességről tett tanúbizonyságot. Összefogott nemcsak az országa, hanem az értékeik, a szabadságuk és a jövőjük védelme érdekében is. Ukrajnában – szavai szerint – nagyon sokan azért tekintenek Európa felé, mert látták, hogy milyen az értékek nélküli világ, a brutalitás, az igazságtalanság és a büntetlenség világa.
Az ukrán nép nagyon nehéz körülmények között hatalmas erőfeszítéseket tesz, az Európai Uniónak pedig ezt el kell ismernie az uniós bővítés előmozdításával – jelentette ki Marta Kos. A csatlakozásról szóló első tárgyalási szakaszt az Európai Bizottság a lehető leghamarabb, már idén meg fogja nyitni. Az európai üzenet Ukrajna számára egyértelmű: Ukrajna az európai családhoz tartozik – tette hozzá az uniós biztos.
Elnökök értekezlete
Az Európai Parlament házbizottságaként működő Elnökök értekezlete e témára vonatkozó, kedden közreadott közleményében hangsúlyozta: az Európai Uniónak egységesnek kell maradnia Ukrajna támogatása iránti elkötelezettségében, mely politikai, katonai, gazdasági, humanitárius és pénzügyi segítségnyújtást is magában foglal.
„Felszólítjuk az EU-t és tagállamait, hogy növeljék és gyorsítsák fel a támogatásukat, különösen a katonai támogatás nyújtását, és arra is, hogy hozzanak létre olyan jogi rendszert, amely lehetővé teszi az EU által befagyasztott orosz vagyoni eszközök elkobzását”
– fogalmaztak.
Patrióták Európáért EP-frakció
Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a Patrióták Európáért EP-frakció nevében elmondott felszólalásában azt mondta, beszélni szükséges a háború gazdasági vonatkozásairól, ugyanis – mint hangsúlyozta – az Európai Parlamentben gyakran tesznek hitet a háborús politika folytatása mellett úgy, hogy sohasem beszélnek annak gazdasági terheiről.
Az EU és a tagállamok eddig 134 milliárd euróval támogatták a háborút. Az összeg háromszor akkora, mint amennyi regionális fejlesztési forrást az EU a jelenlegi hétéves költségvetés időszakában kifizetett.
Akkora összeg ment a háborúra, mint a teljes, hétéves uniós költségvetés 10 százaléka – hívta fel a figyelmet.
Közölte, miközben az Egyesült Államok „visszavesz” a háborús kiadásokból, a „néppárti-baloldali koalíció az EP-ben feltétel nélkül menne tovább az eddigi úton”, azaz még többet költene háborús célokra.
„Itt az ideje, hogy azokat is megkérdezzék, akik állják a számlát, az európai embereket” – fogalmazott Dömötör Csaba, majd hozzátette: „ne velük fizettessék meg a háború árát”.
Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, a Patrióták Európáért frakció tagja: „Ukrajna lakosságát mára csupán egyetlen dolog élteti: remény a mielőbbi békében. Tudjuk azonban, hogy a tartós béke nem a fegyverek zajában, hanem a tárgyalóasztalnál születik. Az Európai Uniónak, hűen eredeti rendeltetéséhez, a béke nagykövetévé kell válnia. Tűzszünetet és béketárgyalásokat kell sürgetnünk, s nem az emberéleteket követelő háború elhúzódását támogatni” – hangsúlyozta felszólalásában.
„Szörnyű kimondani, de lassan hozzászoktunk, megtanultunk együtt élni a ténnyel, hogy Európában háború dúl. Azonban Ukrajna lakossága számára ez nemcsak egy megdöbbentő statisztika, egy szörnyű felvétel a harcmező történéseiről, hanem a mindennapi valóságuk része. A háború nemcsak az ország fizikai, de az emberek lelki állapotára is súlyos és visszavonhatatlan hatást gyakorol. Milliók hagyták el otthonaikat, családok szakadtak szét, gyermekek nőnek fel apák nélkül, nők váltak kényszerből családfenntartóvá. A lakosság mintegy felére csökkent, kimerült és kilátástalanságban él” – ismertette a szomorú tényeket a kárpátaljai származású képviselő.
Ferenc Viktória kiemelte: „Kötelességünk a mielőbbi béke megteremtése, hogy véget vessünk az emberi szenvedésnek, hogy megvédjük a háború árnyékában cseperedő gyermekek és fiatalok lelki egészségét és elindulhasson végre egy élhető jövő építése a számukra.”
Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselője
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselője felszólalásában emlékeztetett: Ukrajna nyugati része ezer évig a Magyar Királysághoz tartozott, és az „önrendelkezés megtagadásával szakították el 1920-ban”.
„Az ott élő magyarokat és ruszinokat kényszersorozással viszik meghalni egy olyan ügyért, amelyhez semmi közük sincs, hiszen a jelenlegi ukrán állam a legalapvetőbb nemzetiségi jogaikat sem biztosítja”
– fogalmazott.
Nem támogatásokról, hanem az azonnali tűzszünetről és a békerendezésről kell beszélni, főleg, ha Európa helyet akar majd kapni a tárgyalóasztalnál – jelentette ki. A tartós béke megteremtéséhez a még tabunak számító határrendezést is napirendre kell tűzni – tette hozzá. Ennek során pedig Magyarország nem mondhat le a kárpátaljai magyarok és a ruszinok önrendelkezésének biztosításáról – tette hozzá felszólalásában a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselője.
(Sajtóközlemények/mti/Felvidék.ma)
