Ígéretekkel már tele a padlás a kárpátaljai magyarok jogainak helyreállítását illetően, most már konkrét lépésekre van szükség, Ukrajnának vissza kell adnia a magyar nemzeti közösség 2015 előtti jogait, ahogy az tizenegy pontban össze is van foglalva – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter ma Brüsszelben.
A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri ülését követően tartott sajtótájékoztatóján beszámolt az ukrán kollégájával, Andrij Szibihával folytatott megbeszéléséről is.
Pozitív hírnek nevezte, hogy megállapodás született arról, hogy az ukrán hatóságok nem akadályozzák a beregszászi magyar főkonzul kinevezését, s ennek megfelelően Magyarországon is elindul a nyíregyházi ukrán főkonzul kinevezési eljárása, illetve hogy jövő héten új határátkelőhely nyílik a két ország, konkrétan Nagyhódos és Nagypalád között.
Arra figyelmeztetett, hogy Brüsszel gyorsan be akarja nyomni Ukrajnát az Európai Unióba, meg akarják kezdeni az érdemi csatlakozási tárgyalásokat, ami számos súlyos kockázattal jár, ezért eljött az idő arra, hogy a kormány megkérdezze a magyar emberek véleményét a kérdésről.
Hangsúlyozta, hogy a kockázatok mellett külön is foglalkozni kell a kárpátaljai magyar nemzeti közösség helyzetével, amelyről ukrán hivatali partnerével is tárgyaltak.
„A kárpátaljai magyarok jogait 2015-től kezdve szisztematikusan elvették (…) Ez elfogadhatatlan. A mi pozíciónk világos és egyszerű: a 2015-ig érvényben volt jogokat adják vissza a magyaroknak (…) Semmi extrát, semmit nem kérünk efölött”
– mondta.
Szijjártó Péter kifejtette, hogy ehhez képest két új törvényjavaslat is van a kijevi parlament előtt, és az egyik arról szól, hogy a magyar nyelv használatát még a tanulók közötti magánérintkezésben, illetve a tanárok egymás közti beszélgetéseiben is megtiltanák.
„Persze ukrán kollégám azt mondta, hogy ezzel nem kell foglalkozni, mert ellenzéki beadvány, azonban mégiscsak ott van az ukrán parlament napirendjén, és ha napirenden van, azt meg is tárgyalják, és nem szeretnénk, ha baleset lenne”
– húzta alá.
Tájékoztatása szerint a másik törvényjavaslat az oktatási reformot érinti, de ez sem jelent megoldást a magyar nemzeti közösségtől elvett jogok helyreállítására.
„Azt világosan elmondtam a kollégámnak, hogy a magyar elvárás egyértelmű. Adják vissza a 2015 előtti jogokat, ez tizenegy pontban össze is van foglalva, azt kell teljesíteni. Mindaddig, amíg ez nem történik meg, addig semmilyen nyitófejezet megnyitásáról nem lehet szó”
– szögezte le.
A miniszter emlékeztetett arra is, hogy immár tizenegyedik éve és a negyedik ukrán külügyminiszterrel tárgyal ebben a kérdésben.
„Tehát most már az ígéretekkel és a remény felcsillantásával tele van a padlás. Most már teljesítmény, magyarul törvénymódosítások kellenek”
– jelentette ki.
„Abban maradtunk, hogy a jövő héten az oktatási kérdésekkel foglalkozó szakembereink összeülnek, és ismételten átnézik, hogy a tizenegy pontból mit nem orvosolnak az ukrán parlamentben benyújtott indítványok, és megnézzük, hogy akkor politikailag hogyan lehet továbbmenni” – tette hozzá.
MTI/Felvidék.ma
