Az erdélyi Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet és a felvidéki Orosz Örs vehette át idén a Nemzeti Örökség Intézete által odaítélt Nemzeti Emlék-Őr Díjakat, melyet Kolozsvárott adtak át november 21-én, a Vallásszabadság Házában – tájékoztatta az MTI-t hétfőn az örökségvédelmi intézet.
A közlemény szerint az idei díjazottak Magyarország határain túl élő és dolgozó szakemberekként évtizedek óta példamutató elhivatottsággal szolgálják a Kárpát-medencei magyar történelmi emlékezet megőrzését és továbbadását.
A történelmi múlt felmutatása
Közölték, a kolozsvári Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet pedagógusként már az 1970-es években felismerte, hogy a történelmi múlt felmutatása és az emlékhelyek megóvása erősíti a fiatalok identitását és felelősségérzetét.
„Ebből a felismerésből nőtt ki az a több évtizedes munka, amelyet a Házsongárdi temető magyar vonatkozású síremlékeinek megőrzéséért végez napjainkig” – írták.
Mint részletezték, a díjazott az 1999-ben általa alapított Házsongárd Alapítvány vezetőjeként „kitartóan küzd a megszüntetés veszélyével fenyegetett magyar történelmi sírok műemlékké nyilvánításán keresztül történő megmentéséért, és mára több mint százhetven műemléki értékű síremlék felújítását irányította”.
A díjazott mindezt a fiatal generáció aktív bekapcsolásával tette, és munkatársaival elérte, hogy a temető a magyar kulturális örökség egyik legfontosabb, tudományosan is feltárt és dokumentált helyszínévé váljon – áll a közleményben.
Eszerint Gergelyné Tőkés Erzsébet előadásaival és kutatói tevékenységével szerte a Kárpát-medencében ismertté tette a Házsongárd történetét,
munkássága hozzájárult ahhoz, hogy a kolozsvári sírkert a magyar és erdélyi művelődéstörténet méltó emlékhelyévé váljon.
Felvidék magyar emlékezeti tereinek megőrzője
A közlemény szerint a másik díjazott, a felvidéki Dunamocson született Orosz Örs közéleti és civil szakemberként évtizedek óta meghatározó alakja a Felvidék magyar emlékezeti tereinek megőrzését célzó kezdeményezéseknek.
„Munkáját a közösségi összefogás erejébe vetett hit, valamint az épített és szellemi örökség felkutatásának és megmentésének következetes szolgálata jellemzi” – írták.
A célból 2011-ben létrehozta a révkomáromi székhelyű Sine Metu Polgári Társulást, és munkájuknak köszönhetően számos elpusztított vagy veszélybe került emlékhely nyerte vissza méltó formáját.
A szervezet az elveszett szobrok és honvéd emlékművek megmentésén, műemlékek feltárásán és helyreállításán, valamint olyan kiadványok létrehozásán dolgozik, amelyek rendszerezett formában teszik elérhetővé a Felvidék magyar vonatkozású emlékhelyeinek történetét.
A közlemény kiemeli: a díjazott munkájának egyik sajátossága, hogy a történelmi örökségvédelem ügyét modern kommunikációval, széles közönséget elérő, közérthető módon is sikerült társadalmasítania a közösségi média felületein.
Évente két személynek ítélik oda a Nemzeti Emlék-Őr Díjat
A Nemzeti Örökség Intézet (NÖRI) emlékeztet: a 2023-ban alapított, évente két személynek odaítélt Nemzeti Emlék-Őr Díjjal olyan szakembereket és közösségeket kívánnak elismerni, „akik kitartó, hatékony és inspiráló munkájukkal élő hidat képeznek múlt és jelen között, és példát mutatnak abban, miként őrizhetjük meg közösségként kulturális örökségünk legértékesebb darabjait”.
A díjat alapításának évében Boross Péter miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) 15 éven át szolgáló elnöke és Rákay Philip producer, a Petőfi család, majd később Arany János és Jókai Mór síremlékének megújítója kapta.
Tavaly Szakály Sándor történész és Weszelovszky Zoltán mérnök, tanár, az NEKB alapító tagjai részesültek az elismerésben.
mti/szekelyfold.ma/Felvidék.ma







