Magyarországot a „szabad” kategóriába sorolta az amerikai kormány és magánszervezetek által finanszírozott nonprofit szervezet, és – csakúgy mint tavaly – 21 pontot adott neki a sajtószabadság fokát mérő, 0-tól 100 pontig terjedő skálán, amelyen a kevesebb pont jelenti a szabadabb sajtót.
Ezzel Magyarország a 33. helyen áll a sajtószabadság globális rangsorában Ausztriával, Belize-zel, Japánnal és Mikronéziával holtversenyben. A közép- és kelet-európai országok rangsorában Magyarország a negyedik helyen áll, Észtország, Csehország és Litvánia mögött. Szlovákia a jelentésben tavaly még Magyarország előtt foglalt helyett. Most nincs az első 30 ország között, holott a tavalyi jelentésben (2007-ben) két ponttal megelőzte déli szomszédját.
A pénteken nyilvánosságra hozott jelentésnek az a legáltalánosabb, legfőbb megállapítása, hogy világszerte romlott a sajtószabadság helyzete 2008-ban. Olyan országok is új korlátokat szabtak a média tevékenységének, amelyek sajtója korábban béklyóktól teljesen mentes volt.
„Az Izraelben, Olaszországban és Tajvanon tapasztalható romlás jól illusztrálja, hogy stabil demokráciák sem immúnisak a sajtószabadság korlátozásával szemben” – mondta egy nyilatkozatában Arch Puddington, a Freedom House kutatási igazgatója, a jelentés egyik készítője.
Izrael és Olaszország például lejjebb csúszott, a „szabadból” a „részben szabad” kategóriába. Izrael korlátozta a sajtó képviselőinek utazási lehetőségeit és katonai cenzúrát alkalmazott hadseregének gázai övezeti hadjárata idején, ezért a tömegtájékoztató eszközök többsége a kormány szóvivőire volt utalva az információszerzésben. Olaszországban Silvio Berlusconi újabb miniszterelnöksége alatt megnövekedett az újságírók elleni hatósági eljárások száma, és a szervezett bűnözői körök is egyre többször intéznek fenyegetéseket újságírók címére – magyarázta Puddington e két ország lejjebb sorolását.
Az újságírói szakma a kormányok és más nagyhatalmú szereplők nyomásgyakorlása és a globális gazdasági válság viszonyai közepette „az életben maradásért küzd” – értékelte a globális helyzetet egy nyilatkozatában Jennifer Windsor, a szervezet igazgatója.
A jelentésben vizsgált 195 ország és terület közül hetven (36 százalék) kapott „szabad”, hatvanegy (31 százalék) „részben szabad” és hatvannégy (33 százalék) „nem szabad” besorolást. Eszerint a világ lakosságának 17 százaléka él olyan országokban, ahol a sajtó teljesen szabad.
A legnagyobb visszaesést a sajtószabadság helyzetében Közép- és Kelet-Európában érzékelték a jelentés készítői. Utaltak arra, hogy újságírókat öltek meg Horvátországban és Bulgáriában, bántalmaztak Boszniában, és fosztottak meg jogbiztonságuktól Oroszországban.
Jelentős visszaesést érzékeltek továbbá Bolíviában, Ecuadorban, Guatemalában, Mexikóban és Nicaraguában, de némi javulást észleltek Bangladesben, a Maldív-szigeteken, Pakisztánban, Haitin és Uruguayban.
Izland, Finnország, Norvégia, Dánia és Svédország foglalja el az első öt helyet. Kína, Irán, Ruanda, Laosz, Zimbabwe, Egyenlítői Guinea, Fehéroroszország, Üzbegisztán, Kuba, Eritrea, Líbia, Mianmar, Türkmenisztán és Észak-Korea a sereghajtók. Az értékelés szerint a phenjani rendszer nyomta el leginkább a sajtót.
Az 1941-ben alapított Freedom House 1980 óta minden évben elkészíti jelentését a sajtószabadság helyzetéről. A jelentés értelemszerűen mindig az előző évre vonatkozik, az idei tehát 2008-ra.
Felvidék Ma, MTI, ddg