Január elsejével megnyílt Párkányban a Schédl Lajos munkásságát bemutató emlékkiállítás, ahol rengeteg érdekes rovásanyagot is láthat az érdeklődő. Salgó Gabriellával, a bemutató megteremtőjével beszélgettünk Schédl Lajosról és a kiállításról.
Gribek Dániel: Milyen céllal nyílt meg a kiállítás?
Salgó Gabriella: Mivel Schédl Lajos bácsi rám hagyta örökségének legjavát – a rovásbotocskáit és kisebb könyvtárát-, úgy éreztem, mindezt nem tulajdoníthatom ki. Tudtam, hogy kézimunkája páratlan az egész Kárpát-medencében, így feltett szándékom volt mindezt a köznyilvánosság számára is megtekinthetővé tenni. Tiszteltem és becsültem azon igyekezetét, amivel megmutatta korunk rohanó világának, hogy ősi magyar írásunkat nem csak papíron, hanem hagyományainkat ápolva, tehát róva, is meg lehet őrizni.
G.D.: Ki volt pontosan Schédl Lajos?
S.G.: Schédl Lajos egy mondhatni egyszerű ember volt, mint bármelyikünk, aki szerette hazáját, őseink történelmét, tisztelte hagyományait és ápolta fennmaradt örökségünket: a rovásírást. Mint ahogy azt megtudtam kedves barátjától, Solymosi Józseftől, Lajos bácsi szerette nemcsak a birkapörköltet, de a tekézést, az utazgatást és nem utolsó sorban a barkácsolást is. Minderről tanúskodnak a számtalan botra rótt üzenetei és a szépséges makramé munkái is. Élete 81 évéből „csupán” alig 12 éve, hogy megismerte őseink írását, mégis rengeteg kincset hagyott hátra az utókornak. Elmondhatom, hogy rovó munkásságát több helyen is megcsodálhatták, sőt szerény lehetőségeihez mérten meg is próbálta mindennek a továbbadását. Ő volt az az ember, aki bicskát fogva kezében rótta őseink ránk hagyott örökségét.
G.D.: Kiknek szól elsődlegesen a kiállítás?
S.G.: Mindenkinek, akinek lelkében még ott él hű magyarsága és azok tisztelete. Továbbiakban pedig bárkinek, akit nem csak a Schédl Lajos botra rótt üzenetei, hanem őseink ránk hagyott íráskultúrája is érdekli.
G.D.: Pontosan mit láthat a Párkányba utazó érdeklődő?
S.G.: A kiállításon megtekinthető Schédl Lajos térkép-, újság- és könyvgyűjteménye, továbbá a saját kezűleg fába rótt üzenetei is.
G.D.: Hogyan lett összeállítva, megvalósítva az kiállítás?
S.G.: Ez egy mondhatni összetett folyamat volt. Mindez szerintem Schédl Lajos bácsival való megismerkedésem, levelezéseink és találkozásaink eredménye lehetett. Kívánságának eleget téve, a Felvidéken lett kiállítva munkásságának eme töredéke. Köszönet illet rengeteg személyt, aki közrejátszott e kiállítás megvalósításában, de kiemelten őket: Solymosi József, Fodor Roland, Fénysugár Alapítvány, kedves szüleim és még sokan mások.
G.D.: Mennyire nehéz a mai Szlovákia területén egy ilyen bemutatót létrehozni? Ért-e bármiféle „támadás” emiatt?
S.G.: Szó sincs nehézségről, csupán meg kell találni a kínálkozó lehetőségeket és élni kell velük. „Támadás”? – nem, nem tudok róla.
G.D.: Végezetül; mikor és hol lehet megtekinteni?
S.G.: Párkányban, a Fénysugár Fejlesztő Központ épületében – Rákóczi utca 82. A hétköznapokon 9:00 és 15:00 óra között, továbbá a hétvégéken előzetes bejelentkezés alapján (00421-367583912 vagy 00421908-437529-es telefonszámokon). Ezen kívül előadással egybekötött bemutatóra is van lehetőség az alábbi elérhetőségeken: 00421908-464118, vagy s.gabcsi@gmail.com.
Felvidék Ma, Rovatmagazin
