Duray Miklós a „Hétköznapi alattomos árulások” c. írásában a hamarosan hivatalba lépő szlovák kormányban a több mint százezer felvidéki magyar támogatásával miniszterelnök-helyettesi megbízatást betöltő Rudolf Chmelnek, Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövetének egy magyarországi megnyilvánulására utal.
„A kommunizmus idején főleg félelmek uralkodtak rajtunk, például a határátkeléstől való félelem, és fogcsikorgatást kiváltó fojtott dühök a gondolat szabadságának elnyomása miatt. A rendszer bukásával új fogalmakkal gazdagodtunk és addig titokban hordott eszméket vallhattunk meg nyíltan. Egy ilyen új fogalom volt az államhatárok légiesedése, páneurópa, a Páneurópai Piknik.
Az első Páneurópai Pikniket 1990. augusztus 25-én tartottuk. Én a somoskőújfalui határátkelőn nyitottam meg a határt, ami annyit jelentett, hogy ezen a napon szabadon lehetett közlekedni a határvonalon, megnyitották az érdeklődők számára a határral kettészelt várat is, és az alatta elterülő nagy réten nemzetközi népünnepélyt rendeztünk. Délután megérkezett Csehszlovákia budapesti nagykövete is, Rudolf Chmel. Csoportokba verődve beszélgettünk. A nagykövet néhány szlovák emberrel körülvéve mondta véleményét a magyarországi viszonyokról. A csoportban álldogált Labuda, a színész, és az újságíró Ferko, aki Budapestről tudósította pozsonyi napilapját, a Národná obrodát. A szél a nagykövet szavait felém sodorta, így hát önkéntelenül hallottam amit mondott.
A lényege az volt, hogy az Antall-kormány rövidesen meg fog bukni és a „mieink” veszik át a hatalmat Budapesten. A „mieink” az ő értelmezésében a Szabad Demokraták Szövetsége volt. Ez augusztus végén hangzott el. Október elején szinte az egész Magyarországot megbénította a taxisblokád, amit az SZDSZ központjából vezényeltek. Majdnem igaza lett Csehszlovákia budapesti nagykövetének. Kérdés, a jól informáltságon túl mi volt az õ szerepe ebben az összeesküvésben?”
Duray Miklós
Felvidék Ma
