A finomított cukor nemcsak az inzulinszintet emeli meg, amivel a szervezetet a felhalmozásra buzdítja, de mert az emelkedést hirtelen inzulincsökkenés követi, hamarosan újból éhségérzetet kelt. Mivel a mindennapi energiaszükségletnek csak mintegy 10 százalékát kellene cukorból fedeznünk, az pedig az elfogyasztott gyümölcsök és tejtermékek révén hamar összeadódik, a finomított cukor nemcsak a diabétesz kialakulásáért felel, de szerepe van az elhízásban is.
Lebontása B1-vitamint von el a szervezetből, s így ingerültséghez és agresszióhoz vezethet. Serkenti az adrenalintermelődést, s túlzott adrenalintúlpörgést, székrekedést, légzési panaszokat és további stresszes tüneteket okoz. Megköti a vérben a húgysavat, amely köszvényt eredményezhet. A szervezet, hogy a vér savtartalmát közömbösítse, kalciumot von ki a csontokból, csontritkulást és fogszuvasodást idézve elő.
A túlzott cukorfogyasztásból is adódó lehízás gyógyítására fordított költségek az egészségügyre szánt kiadások 2-7 százalékát teszik ki, ami évente 90-245 millió eurót jelent, figyelmeztetett Peter Harvan a Pénzügyminisztérium Pénzpolitikai Intézetének nevében. Amennyiben figyelembe vesszük a magas cukorfogyasztással összefüggő egyéb betegségeket is, ezek a költségek 700 millió euróra rúghatnak.
„Ez bizony nagyon komoly összeg, amit más célokra is fordíthatnánk,“ figyelmeztet Harvan. Mint mondta, az Egészségügyi Világszervezet több lehetőséget kínál, hogy ez a káros folyamat megállítható legyen. Az egyik lehetőség, hogy jövedéki adót vessenek ki az édesített italokra, mint például Magyarországon, vagy Nagy-Britanniában. A másik lehetőség az édesített italok cukortartalmának átértékelése és az egészségügyi felvilágosítás hatékonyabbá tétele.
Martin Smatana, az Egészségpolitikai Intézet dolgozója szerint Szlovákia a cukor és a cukrozott termékek fogyasztása terén a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai között előkelő helyet foglal el, holott 1993-ban még fordított volt a helyzet, akkor a többi országhoz képest a legkevesebb cukrot fogyasztottuk.
Húsz évvel később viszont Szlovákia a visegrádi országok között az első, az OECD tagországai között pedig a hetedik helyre került a cukorfogyasztás terén, mely egy főre eső évi közel 50 kg cukrot jelent.
Smatana szerint ehhez elsősorban a cukrozott italok fogyasztása járul hozzá, ez 1998-tól csaknem háromszorosára nőtt, egy főre eső 42 literről 111 literre, miközben egy pohárnyi édesített italban átlagosan 5-7 kockányi cukor van.
A túlzott cukorfogyasztás pedig különböző betegségekhez vezet, például túlsúlyhoz, amelynek előfordulása ugyancsak növekvő tendenciát mutat Szlovákiában. A statisztikák szerint az alacsonyabb jövedelemmel és alacsonyabb végzettséggel rendelkező emberek körében gyakoribb az elhízás, ők gyakrabban vásárolnak olcsóbb, alacsonyabb tápértékű, magasabb cukortartalmú ételeket.
(WebNoviny.sk/Felvidék.ma)
