A köztelevízió 5 perc múlva 12 c. politikai vitaműsorának vendégeként Rudolf Chmel (Most-Híd) emberjogi és kisebbségügyi kormányalelnök az állampolgársági és a kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvények módosításáról beszélt. Megfogalmazta: a parlament elé csak a koalíció egészének támagatását élvező javaslatot kellene beterjeszteni.
A magyar-szlovák viszonyról a kormányalelnök úgy vélekedett: sikerült leküzdeni a hisztériát, de a kapcsolatok nem barátságosak és őszinték. Az állampolgársági törvénnyel kapcsolatosan kifejtette: azt egyszerre kellene megoldani a szlovák kormánykoalíción belül és Magyarországgal. Chmel elmondta: a szlovák fél várakozással tekint az új magyar alkotmányra, különösen az érdekli, lesz-e választójoga a kettős állampolgárságú személyeknek, illetve hogy kiterjed-e rájuk is a honvédelem kötelezettsége, a szociális biztosítás és más, ehhez hasonlók. Személy szerint neki az a véleménye, hogy Szlovákia feleslegesen túlozza el, nagyítja fel a magyar állampolgársággal kapcsolatos helyzetet. Véleménye szerint legfeljebb néhány ezer szlovák állampolgár élne a magyar állampolgárság felvételének lehetőségével, így ez nem olyan nagy jelentőségű dolog. Mivel a kormányfő által beígért koalíciós szakértői tárgyalásoknak eredménye még nincs, Rudolf Chmel nem zárja ki, hogy a szlovák állampolgársági törvény módosításának kormányjavaslata csak áprilisban kerül leghamarabb a parlament elé. Holnap ugyan foglalkozik majd vele a koalíciós tanács, de hogy a szerdai kormányülésen születik-e döntés is a kérdésről, azt megjósolni nem lehet. Rudolf Chmel azt mondja: parlament elé vinni egy újabb javaslatot csak akkor érdemes, ha legalább a koalíciós képviselők támogatása biztos.
A kisebbségek nyelvhasználatát érintő törvényjavaslatot a kormányalelnök külön kérdésnek tartja. Nem fogalmazott egyértelműen, amikor a műsorvezető az iránt érdeklődött: elképzelhető-e, hogy a Most-Híd engedményeket tesz állampolgársági ügyben, ha a koalíció elfogadja a nyelvhasználati küszöb 15 vagy 10 százalékra történő csökkentését. Chmel inkább azt fejtegette, hogy a kisebbségi lélekszám alacsonyabb arányához kötött nyelvhasználat egy-egy településen nem okozna különösebb problémát, sem újabb adminisztratív terheket. Mintegy nyolcvan község kerülne fel még a listára, elsősorban a ruszinok és romák lehetőségei nőnének. A roma nyelvvel kapcsolatosan elismerte, hogy az jelenthetne gondokat a tolmácsok és tolmácsolás tekintetében, ám hozzáfűzte: a lehetőség segítene abban, hogy a romák tudatosítsák nemzeti identitásukat és tudatosan is használni kezdjék kodifikált nyelvüket. Ennek a törvénymódosításnak a halogatását Chmel nem tartja indokoltnak, mert véleménye szerint a májusi népszámlálás adatai nem fognak lényeges változásokat hozni az érintett települések tekintetében.
Nézői kérdésre válaszolva a kormányalelnök beszélt arról: az ő tudomása és a statisztikai adatok szerint Dél-Szlovákiában nem asszimilálják a szlovákokat. A magyarok soraiban van természetes asszimiláció, mondta, hozzátéve: ő nem tud olyasmiről, hogy szlovák nemzetiségűeket kényszerítenének a magyar kisebbségbe való beolvadásra.
Felvidék Ma
