A kormányprogram prioritásként az új munkahelyek létrehozását, a foglalkoztatás növelését határozta meg, járulékcsökkentést, munkaerő-piaci rugalmasságot ígért. Németh Gabriella, az MKP szakalelnöke a szlovákiai szociális helyzetet értékelte.
Egy év elteltével a kormány jóváhagyta a munkatörvénykönyv módosítását. Ez a munkáltatókról vesz le terheket; megszűnik a felmondási idő és a végkielégítés párhuzama, rugalmassá válik a próbaidő, megszűnnek a minimális tarifabérek. A munkaviszony megszűnését követő egyéves elhelyezkedési tilalom a konkurenciánál, vagy egy új vállalkozás beindítására sérti a szabad munkaerő-áramlást, gátolja az új munkahelyek létrehozását. A járulékok nem csökkentek, sőt, a megegyezéses munkaviszonyt is terhelni fogják.
A családpolitika területén a kormányprogram kiemelt támogatást ígért a családoknak, a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolásának.
A munkatörvénykönyv módosító javaslatai közé bekerült ugyan néhány családbarát javaslat, de családtámogató foglalkoztatáspolitikáról nem beszélhetünk. Nem vette át a kormány a munkaidő rugalmasságát elősegítő uniós intézkedéseket. Nem került be a munkatörvénykönyv módosításai közé a rövidített munkahét, amely lehetővé tenné az apák nagyobb szerepvállalását a családban, és nem javul a nők esélyegyenlősége sem, mert nem változtak lényegesen a rugalmas munkavállalás feltételei sem. A kormány szociális érzéketlenségének iskolapéldája, hogy a gyermekgondozási segélyt és a gyermekágyi segélyt igazolt munkaviszonyhoz akarja kötni akkor, amikor a munkanélküliség az ország egyes részein meghaladja a 30 %-ot. Ez tovább csökkentheti majd a gyermekvállalást.
Az egészségügyi ellátás színvonalának emelése, elérhetősége és az esélyegyenlőség megteremtése a kormány prioritása – Ennek ellenére tovább nőtt a kórházak adóssága, reális a veszélye annak, hogy szakképzett orvosaink, okleveles ápolóink elhagyják az intézményeket. A pályaválasztó fiatalok érdeklődése az ápolói szakma iránt folyamatosan csökken, ami az elkövetkezendő években munkaerőhiányhoz vezet majd. Az egészségbiztosítók anyagi problémáinak elsősorban a lakosság látja kárát. A kórházak és kórházi ágyak megszűnése, ill. összevonása az orvosi ellátást távolabb viszi a polgároktól, megnöveli utazási költségeiket, hosszabbodnak a várólisták. Ez egyértelműen az egészségügyi ellátás színvonalának csökkentését eredményezi. Mivel az egészségügy forráshiánnyal küzd, az alapellátáson felüli szolgáltatást az állam fizetőssé kívánja tenni. Ez elfogadhatatlan, mivel a szociálisan rászorultak számára bizonyos szolgáltatások elérhetetlenné válnak, amivel csorbul esélyegyenlőségük.
(Forrás: MKP-Hírviivő)
{iarelatednews articleid=”28600″}
