Az aradi vértanúkról Felvidéken többek közt megemlékeztek Pozsonyban, Dunaszerdahely, Nagymegyeren, Ekelen, Komáromban, Vízkeleten, Vágsellyén, Füleken, Ajnácskőn, Rimaszombatban, Nagybalogon, Tornalján, Rozsnyón.
Pozsonyban délután a Kecskekapu úti evangélikus temetőben báró Jeszenák János és Rázga Pál evangélikus lelkész sírjánál az aradi és a pozsonyi vértanúkra emlékeztek. Ünnepi szónok Szakály Sándor történész volt, közreműködtek a Duna utcai Alapiskola és Gimnázium diákjai. Részletes beszámoló: ITT A megemlékezést a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya, a VIA NOVA – ICS, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, a Pozsonyi Casino és a József Attila Ifjúsági Klub szervezte.
Dunaszedahelyen a mártírok napján Esterházy János domborművet avattak, majd a közönség a város központjában lévő turul-szoborhoz vonult, ahol elhelyezték a megemlékezés virágait. Este a helyi Vermes villában került bemutatásra az Esterházy János életéről szóló, Siposhegyi Péter: „Hantjával sem takar” című monodráma Boráros Imre előadásában, mely előtt ünnepi köszöntőt Csáky Pál mondott, október 6-a és Esterházy János kapcsán a kettős tagadás erős igényét üzenték Dunaszerdahelyről a világnak. „Tagadni akarjuk azt, hogy október 6-a csak a nemzeti gyász, a nemzeti reménytelenség emléknapja lett. Ezt csak akkor fogadhatnánk el, ha október 6-ra fókuszálnánk azt a jelentéshalmazt, amit nekünk Batthyány Lajos gróf úr, a 13 aradi vértanú, de az összes meghurcolt, bebörtönzött, vagy kényszeredetten besorozott, 1848/49-es katona, hős, helytálló emléke jelentene. Úgy gondolom, nem erről, sokkal többről van szó. Azt, hogy mit jelenthet az a kiállás és az ő üzenetük, azt leginkább a magyar történelembe való beillesztésük jelentheti. Miről szól ez a történet? Arról, hogy 1100 évvel ezelőtt eleink úgy gondolták, hogy kell ennek a népnek egy nyugodtabb hely, ahol méltón tudja élni az életét. És jött a bajor támadás, jöttek később a tatárok, jöttek 150 évig a törökök, jött a Habsburg elnyomás, jött 1849 után a Bach-korszak, a szörnyű megtorlások időszaka, jött az első majd a második világháború. És mi történik? Mit mutat a Herderi jóslattal szemben a valóság, hogy itt vagyunk 2011-ben, egymás szemébe nézünk, s azon gondolkodunk, hogy hogy lehet nekünk értelmesebb jövőnk a szülőföldünkön. Mi mást jelenthetne a mi történelmünk, mint a pesszimizmus-, ezt a nemzetet megtörni igyekvő akaratok kudarcát. S mégis mi segített ennek a népnek? Azt gondolom, hogy az is, amit október 6-a is jelent, hogy ez egy vízválasztó, ez egy szikla, amely reményt, esélyt és jövőt lehet építeni. (…) A történelem sorában, a mártírok között van Esterházy János is. Akkor van esélyünk a jövőre, ha nem adjuk fel önmagunkat, ha tudjuk, hogy mit akarunk, ha hiszünk önmagunkban, közösségeinkben, s mi ezért közösen fogunk tenni. A mi kettős tagadásunknak ez lehet a második része: számunkra Esterházy János nem háborús bűnös. Esterházy János olyan demokrata, akire ennek az országnak is minden polgára és tisztességes politikusa felnézhet. Nagyon nehéz és bonyolult korszakban élt, de megállta a helyét. A közös a gyásznapban s az ő mártírságában az az összekötő kapocs, amely az igazság, az erkölcs, a jövő, a néphez való hűség.” – fogalmazott többek közt Csáky Pál.
Nagymegyeren a katolikus temetőben Dr. Szeiff József honvéd-orvos sírjánál tartotta a Csemadok Nagymegyeri Alapszervezete a koszorúzási ünnepséget az aradi vértanúk napja alkalmából. Ünnepi beszédet mondott Csáky Pál az MKP OTE tagja.
Ekelen a kultúrházzal szemben az 1848/49-es emlékműnél az MKP Ekeli helyi szervezete, a Csemadok alapszervezete, az Ekelért Jótékonysági Alap és az ekeli VIA NOVA ICS szervezésében tartottak ünnepi megemlékezést. Ünnepi beszédet mondott Petheő Attila, az MKP járási alelnöke, aki beszédében kiemeltem, hogy az aradi tisztek sosem gondolták, hogy nekik több járna a harcért, mint az egyszerű közlegényeknek. „Ez a nap jelzi, hogy az egyén nagy érték, de nem létezhet közösség nélkül, illetve, hogy a manapság nemzetről szónoklók gyakorta csupán a rivaldafényt keresik, nem a jövőbe mutató megoldásokat.” – fogalmazott. Közreműködött az ekeli Bazsarózsa Népdalkör és Lengyel Mária. A megemlékezésről bővebben: ITT
Komáromban az aradi vértanúkra és a komáromi vár hőseire Klapka tábornok szobránál emlékeztek. Ünnepi megemlékezést tartott Nt. Fazekas Zsuzsanna, komáromi református lelkész. Közreműködött Nagy Ferenc és a Concordia Vegyeskar Stubendek István vezényletével. 17.30 órától koszorúzással az aradi vértanúk emlékoszlopánál is emlékeztek, üdvözlő beszédet mondott Kustyán Ilona, a Jókai Egyesület alelnöke. Közreműködött Szurcsik Ádám, a Klapka György Férfi Dalkör és Rigó Pál. A megemlékezésről bővebben: ITT
Vízkeleten (Galánta mellett) a Csemadok Vízkeleti Alapszervezetének szervezésében ünnepi szentmisét és koszorúzási ünnepséget tartottak az aradi vértanúk emlékére.
Vágsellyén a Csemadok vezetősége az aradi vértanúk emlékére a vágsellyei Feketeházy János Magyar Házban rendezett megemlékezést, ahol Mgr. Veres László, a galántai Kodály Zoltán Gimnázium történelemtanára tartott előadást.
Zsigárdon a római katolikus templomban szentmisével emlékeztek, a műsort a helyi magyar tanítási nyelvű alapiskola diákjainak biztosították, majd 1849. június 16-i zsigárdi csata emlékművénél gyújtottak gyertyát, koszorúztak.
Léván az ünnepi megemlékezést a temetőben, a szabadságharc hőseinek emlékművénél rendezték. A megjelenteket Gubík László köszöntötte. Közreműködtek a Lévai Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Gimnázium diákjai. Bővebben: ITT
Füleken a Koháry Polgári Társulás és a Csemadok alapszervezete rendezésében tartottak megemlékezést a Szabadságharc vértanúiról, majd megkoszorúzták a Hősök terén álló emlékművet.
Ajnácskőn a Csemadok alapszervezete rendezésében a templom melletti kopjafánál emlékeztek meg.
Rimaszombatban a Csemadok alapszervezete szervezésében a köztemetőben található kopjafánál emlékeztek és koszorúztak. Közreműködött a Blaha Lujza Vegyeskar. Megemlékezést tartott B. Kovács István, aki beszédében párhuzamot vont Esterházy János mártírsága és a vértanúk között.
Nagybalogon fáklyás menet indult a helyi alapiskola udvaráról a kopjafához a templomkertbe, ahol a Gyöngyösi István Irodalmi Kör Koós István vezetésével adott emlékműsort (felvételünkön) majd elhelyezték a megemlékezés koszorúit.
Tornalján délután a református templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött az aradi vértanúk napja alkalmából a megemlékezés, melyen közreműködött a marosvásárhelyi Cantuale kamarakórus, majd a Tornallyay kúriában Kazinczy Lajos emléktáblájának megkoszorúzására került sor, ünnepi beszédet mondott Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere.
Rozsnyón a Csemadok Rozsnyói Alapszervezete rendezte a megemlékezést és koszorúzást a rozsnyói temetőben Györcsey Antal honvéd százados sírjánál. Füzék Erzsébet, területi titkár vezette le a megemlékezési műsort, melynek keretében vers hangzott el, Zsóka János katolikus káplán tartott ünnepi beszédet, majd a jelenlévők – Rákossy Gyögy (MKP járási elnökség), Kardos Ferenc ( MKP Rozsnyói a.sz) és Kardos Gabriella (Csemadok Területi választmány elnöke) – megkoszorúzták az emlékművet.
Imregben a megemlékezés a nyelvhatáron fekvő település minorita kolostorának sírkertjében zajlott, ahol Sujánszky Euszták, az aradi vértanúk gyóntatópapja nyugszik. Erről bővebben: ITT
Felvidék.ma
