A katolikus egyházban Krisztus király vasárnapjával ér véget az egyházi év. 2011-ben az utolsó novemberi vasárnap már ádvent első vasárnapja lesz, és új egyházi év kezdődik vele.
Krisztus király ünnepét XI. Pius pápa (1857-1939) vezette be 1925. december 11-i Quas Primas című enciklikájában, így ez az egyik legfiatalabb ünnep. Ő még október utolsó vasárnapját nevezte ki az ünnep napjának. Csak az 1969-es II. vatikáni zsinaton tették át Krisztus király vasárnapját az advent előtti utolsó vasárnapra, mivel Krisztus az utolsó ítélet bírája, így rá és a majdani utolsó ítéletre emlékezünk az egyházi év végén. Ekkor emelték ünnepi szintre liturgikus formában is.
Az ünnep lényege, hogy a hívők közelebb kerüljenek Krisztushoz, hogy kifejezzék hűségüket iránta, és határozzák el, hogy javítanak életükön. Krisztust gyakran ábrázolják jogarral a kezében, ám ez nem a büszke hatalom jogara, mint volt sok-sok földi király kezében, hanem a szolgálat, a segítségnyújtás jogara. Krisztus nem az a fajta király, aki csak a trónján ücsörög és parancsolgat, hanem az, aki fogja pásztorbotját, és elveszett bárányai keresésére indul, segítő jobbot nyújt az elesetteknek, és erőt ad azoknak, akiknek szükségük van rá.
Az anglikán egyház, az amerikai presbiteriánus egyház, valamint a metodisták szintén ezen a napon ünneplik Krisztus királyt.
CzA, Felvidék.ma