A Gömöri Hírlap e heti számában jelent meg egy interjú Simon Zsolttal, egy új önkormányzati szervezetről, a Regionális Városok és Falvak Társulása Dél-Szlovákiában létrehozásáról.
Simon Zsolt a napokban egy új önkormányzati szervezet, a Regionális Városok és Falvak Társulása Dél-Szlovákiában létrehozását jelentette be, amely rögtön heves vitákat váltott ki országszerte. Simon Zsoltot először arról kérdeztem, hogy mi indokolta ezt a lépést 2008 tavaszán és hogyan fogadták az érintett települések polgármesterei?
Egy olyan apolitikai szervezetnek képzelem el, mely nem az autonómiáért alakulna meg. A megalakulásának alapja a közös gondok megoldása és felvállalása. Ilyen a déli gyorsfogalmi utakért való összefogás, a déli régió hátrányos megközelítésének a megszüntetése, a foglalkoztatottság problémája és mindazon témakörök, melyek a déli régióra jellemzőek. A fejlődés és a fejlesztés nem nemzetiségfüggő. Az ország déli része mostohagyerekként van kezelve a kormány részéről. Vegyük alapul például járásunkat. Osgyán és Füge között vagy Zólyom felé az út építése másodrendű a Tiszolc-Breznó úttal szemben. A zsolnai, poprádi szlovákok élvezhetik a fejődés hatásait, a rimaszombati szlovákok viszont velünk együtt fogják az elkövetkezendő 30 évben törleszteni. Az a célom, hogy olyan szövetség jöjjön létre, mely odafigyelne a kormány által jóváhagyott fejlesztések területi elosztására. És erre csakis egy ilyen szervezet lehet képes, és csak akkor, ha szlovák települések is támogatják.
– Se az MKP önkormányzati szakértője, Zachariáš István, se Cifruš István, Rimaszombat polgármestere nem támogatja az Ön kezdeményezését. Kik lehetnek a megalakulandó társulás partnerei, s számítanak-e együttműködésre a határ túloldalán lévő települések önkormányzataival?
– Zachariáš Istvánnak személyes előnyei származnak a Falvak és Városok Országos Szövetsége (ZMOS) elnökségi tagságból és érthető módon nem tekint jó szemmel egy ilyen kezdeményezésre. A ZMOS nem képviselte sohasem a déli települések specifikus gondjait (Rimaszombatban a munkanélküliség 28, Tiszolcon 4%-os). Cifruš Istvánról meggyőződésem, még megfontolja és a képviselő-testület is, mely jogosult a kérdésben dönteni, és bízom benne, hogy nem egyéni, de közösségi érdek fogja őket vezérelni.
– A felvidéki magyarságot ma is leginkább a megosztottság jellemzi, s március 15-dikei beszédében Ön is ennek a megosztottságnak a megszüntetésére szólított fel. Nem gondolja, hogy egy újabb társulás csak fokozza ezt a megosztottságot?
– Mi magunk vagyunk megosztottságunk és érdektelenségünk okozói, de a formálói is jövőnknek. Ezért fontos, hogy ne csak a magyarok fogjanak össze, de velünk együtt a szlovákok is abban a régióban, ahol együtt élünk. Az életszínvonal emelése közös kérdés.
Cifruš István nem tartja reális lehetőségnek egy újabb hasonló társulás létrejöttét, s mint lapunknak elmondta, jelenleg sokkal inkább a Gömöri és Kishonti Falvak és Városok Szövetségén belül tudja elképzelni a város jövőjét, s bízik abban, hogy ezen a szervezeten keresztül sikerül a város érdekeit képviselni a ZMOS-ban is.
Stanislav Janiš parlamenti képviselő, az SDKÚ frakcióvezetője szerint Simon vállalkozása magánjellegű kezdeményezés, és amennyiben életképes lesz, s a dél-szlovákiai régiók ezáltal sikeresebben tudják képviselni az érdekeiket, ő szívesen támogatja azt.
Gömöri Hírlap, jdj
