Fehér István a komáromi Selye János Gimnázium földrajz-történelem szakos tanára. Szeptemberben vette fel a magyar állampolgárságát. Ő a nyolcadik, aki a nyilvánosság előtt is vállja ezt. A nyitrai kerületi hivatal parancsára kitörölték a lakásnyilvántartásból.
A hírt a Felvidék.ma-nak is megerősítette, s hozzátette, hogy a Lakásnyilvántartási Osztályt a nyitrai Kerületi Hivatal december 27-én levélben szólította fel, hogy húzzák ki a lakosok névsorából, mert elveszítette a szlovák állampolgáráságát. „Engem az ilyen hivatali herce-hurca nem tud megfélemlíteni” – jegyezte meg Fehér István, s hozzátette, hogy ő szeretné megtartani a szlovák állampolgárását, s nem adja le az iratait. A Kerületi Hivatal 2010. december 20-án értesítette a komáromi Városi Hivatal Lakásnyilvántartási Osztályt, arra hivatkozva, hogy Fehér István 2011. szeptember 15-én egy felvett egy másik állampolgárságot. A levél viszont nem tartalmaz semmilyen további útmutatót, hogy hogyan kell eljárnia ezt követően a Városi Hivatlnak, de mint Fehér István mondja, ennek alapján törölték őt a lakossági nyilvántartásból. Hozzá kell tennünk, hogy Fehér István a rokonok isztiméri címét állandó lakhelyeként is bejegyeztette, de Révkomáromban kíván élni, s dolgozni. (A levelezéseket Képgalériánkban találják majd meg.)
* * *
Újabb felvidéki magyartól vennék el szlovák állampolgárságát. – adta hírül a Magyar Hírlap január 2-án Ismételt pozsonyi zaklatás című írásában így folytatva:
Fehér István révkomáromi tanár ősszel lett hivatalosan is magyar állampolgár, majd karácsony után kapta meg az értesítést, hogy „önként” mondjon le a szlovákról. Erre nem hajlandó.
Nagy nap volt 2011. szeptember 15. Fehér István életében: a felvidéki tanárember ekkor tette le magyar állampolgársági esküjét. „Csodálatosan szervezték meg az eseményt, életem egyik legmeghatóbb élménye volt” – emlékszik vissza az isztiméri eskütételre az 51 éves gimnáziumi földrajztanár. Hogy miért éppen a kis Fejér megyei településre esett a választása, annak súlyos történelmi oka van: édesanyja családjának egy részét a benesi dekrétumok szellemében e faluba deportálták, sváb családok házaiba. Fehér István édesanyja azért úszta meg a kényszerű költözést, mert 1947-ben az egyre erősödő nemzetközi nyomásra végül leállították a kitelepítéseket.
Számítva a továbbiakra, Fehér István a rokonok isztiméri címét állandó lakhelyeként is bejegyeztette. Miután így hivatalosan is magyarrá vált, törvénytisztelő ember lévén értesítette a nyitrai kerületi hivatalt. Noha Szlovákia alkotmánya értelmében csak önként lehet lemondani az állampolgárságról, nem sokkal később levelet kapott, amelyben értesítették, hogy elveszíti szlovákot. A mellékletnek szánt formanyomtatványt viszont „kifelejtették” a levélből – ezt kitöltve úgymond önként mondhatna le az állampolgárságról. Fehér István úgy véli, ez is azt mutatja, mennyire bűzlik az egész hercehurca. Hiszen a még 2010 májusában, a Fico-kormány utolsó napjaiban meghozott törvény – amelyre Nyitra is hivatkozik – alkotmányellenes.
„Nem vagyok bolond, önként nem mondok le a szlovák állampolgárságról” – jelenti ki határozottan Fehér István, miután december végén újabb levelet kapott, ezúttal már a kérdéses űrlappal együtt.
„Huszonhét éve ennek az államnak fizetem az adót, most viszont, ha nem teszem ezt meg, 33 eurós büntetést szabnak ki rám, sőt elő is állíthatnak. A legsötétebb benesi időket idézi mindez, mintha most is nemkívánatosak lennénk őseink földjén” – fogalmaz.
Fehér István szerint különösen fontos, hogy Magyarország – ahogy azt többször is kinyilvánította – valóban kiálljon új állampolgárai mellett. „Szeretnénk igénybe venni a felajánlott segítséget, mivel civilként sem anyagi, sem más lehetőségünk nincs arra, hogy a jogi utat végigjárjuk, akár Strasbourgig elmenve” – mondta sorstársai nevében is Fehér István. – írja Pintér Balázs a Magyar Hírlapban.
* * *
A Kossuth Rádió 2012. január 3-i Határok nélkül című műsorában tudósított a történtekről, miszerint Fehér István nyilvánosságra hozta magyar állampolgárságát és akarata ellenére törölték a szlovák nyilvántartásból. Fehér Istvántól megvonták szlovák állampolgárságát, mert felvette a magyart. Mintha most is nem kívánatosak lennénk őseink földjén, nyilatkozta egy napilapnak a gimnáziumi tanár, akit Haják Szabó Mária hívott fel telefonon és hallhattuk beszélgetésüket: A földrajz, történelem szakos tanár, Fehér István az állampolgársági vita újabb áldozata. Az elmúlt év szeptemberében tette le az állampolgársági esküt és ezt törvénytisztelő állampolgárként be is jelentette a nyitrai körzeti hivatalnak.
– Jött is a reakció 2 hetére, ott leírták, hogy elvesztem az állampolgárságomat ezzel, hogy töltsem ki a mellékelt űrlapot. Én ezt átolvastam és a kérdések alapján egyértelmű, hogy ha én ezt kitöltöm eleget teszek az alkotmányban benne foglaltaknak, tehát önként mondok le a szlovák állampolgárságomról. Ezért én ezt az űrlapot nem töltöttem ki, mert én nem vagyok hajlandó lemondani a szlovák állampolgárságomról. Tehát visszaküldtem a hivatalnak és mégegyszer odaírtam levélben, hogy miért nem vagyok hajlandó megtenni.
– Ezután a révkomáromi tanár több levelet nem kapott a hivataltól. Majd néhány nap elteltével a városi hivatalnál működő lakossági nyilvántartótól kapott egy telefonhívást:
– Őket a nyitrai hivatal értesítette, hogy húzzanak ki a lakosok névsorából, mivel elvesztettem szlovák állampolgárságomat -mondta a tanár. Hát velem ezt nem közölték.
– Mi lesz ezután? Hogyan fogadta a Selye Gimnázium vezetősége, hogy Ön felvette a magyar állampolgárságot?
– A gimnázium vezetősége engem nem szólított meg ez ügyben, velem senki ez ügyben az igazgatóságból nem beszélt. Én úgy tudom, hogy tanítói-oktatói munkát akárki vállalhat ebben az országban, ha megvan hozzá a megfelelő képesítése és bírja azt a nyelvet, ami az iskola, ill. az állam hivatalos nyelve. Hallom a híreket, hogy majd a rendőrség fogja a következő lépéseket megtenni, beidéz, hogy adjam le a hivatalos okmányaimat, amit természetesen nem fogok megtenni. Érdekes, ezekért az okmányokért Szlovákiában az állampolgár fizet, legyen ez útlevél vagy személyi igazolvány – mondta a tanár.
– Fehér István azt szeretné, ha többen is vállalnák ezt az útat. Ahogy Ő fogalmazott: egy-két emberen el lehet verni a port, de ha tömegek állnak az ügy mögött, az államnak is nehezebb lesz a megoldás elodázása.
– Nem kell félni, nem vagyunk bűnözők, magyar emberek vagyunk, akik élni kívánnak szlovák állampolgárként jogaikkal ebben az országban – mondta Fehér István.
– A révkomáromi tanár azért vette fel a magyar állampolgárságot, mert élni akart a magyar állam által felkínált lehetőséggel, – másrészt szerettem volna egyfajta elégtételt venni azért, amit őseimmel szemben a kitelepítések idején elkövettek. Harmadik szempont pedig, hogy saját lelkiismeretemnek is szerettem volna ezzel megfelelni. Én magyar ember vagyok, aki tiszteletben tartja minden más nemzetiségű embernek a jogait és úgy gondolom, hogy ez nekünk magyar embereknek is jár – hallhattuk a gimnáziumi tanártól, Fehér Istvántól. (Lejegyezte: MV)
Magyar Hírlap, Kossuth Rádió, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”31586,31516,31821″}
