Elsősorban azt firtatta a Duna Televízió szeptember 24-i Közbeszéd című műsorában Süveges Gergő Solymos Lászlótól és Berényi Józseftől, hogy lesz-e kiegyezés a Felvidéken? A beszélgetés során végig „nemzetiségi minimumról” esik szó, és az is kiderül, hogy a Most-Híd alelnöke elégedett a dokumentummal és a szerinte a toleranciát, megértést sugallja, az MKP elnöke úgy véli, a dokumentum elsősorban üzenet a közvélemény felé.
Az aláírt kisebbségi minimum előrelépés a két párt viszonyában?
A szlovákiai magyarok alapdokumentuma, amelyet szeptember 24-én aláírtak Pozsonyban egyfajta nemzeti vagy nemzetiségi minimum, így vezette fel a beszélgetést a moderátor. Solymos László, a Most-Híd frakcióvezetője, egyben alelnöke megerősítette, hogy igen, ezt úgy fogalmazták meg, mint egy nemzetiségi minimumot. A 2011-es népszámlálás eredményei adták meg a kezdeti lökést és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala kezdeményezte az alapdokumentumot. Tehát három fél – az MKP, a Híd és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala munkájának, szorgalmának eredménye. Az utolsó népszámlálás megmutatta, hogy az utóbbi tíz évben kb. ötvenezerrel csökkent a szlovákiai magyarok száma. Az is igaz, hogy kb. 360 ezer lakos nem fedte fel a nemzetiségét a népszámláláskor, tehát kérdés, hogy abból mennyi volt a magyar – mondta Solymos László.
Az, hogy az összefogás szükségességét felismerték, vezet–e valamiféle összefogás felé, vagy most itt meg is állnak – kérdezte Süveges Gergő.
„A Híd elégedett ezzel az alapdokumentummal. Ez a két párt viszonyában mindenképpen egy előrelépés, hogy le tudott ülni ennek a feladatnak a megfogalmazása, megoldása érdekében”, de rögtön hozzátette, hogy ez nem egy olyan dokumentum, amely összefésülné a két pártot, hanem azoknak a közös céloknak az összegzése, amelyet mind a három fél el szeretne érni, a Most-Híd, mint parlamenti párt a törvényhozásban igyekszik azt a célt követi, hogy a szlovákiai magyarság meg tudja őrizni identitását, fejlődjön kultúrájában, nyelvében. „Ehhez három nagyon fontos alapdolog szükséges – a nyelvhasználat, az iskolaügy és a kultúra, és hogy magunk tudjunk dönteni arról, hogy hogyan fejlesszük kultúránkat, hogy magunk tudjunk dönteni, hogy az iskolaügyet hogyan fejlesszük és így tovább” – fejtette ki Solymos László. Úgy véli, az alapdokumentum a megértést és a toleranciát hangsúlyozza.
Most-Híd: Az alapdokumentum a megértést és a toleranciát hangsúlyozza
Arra a kérdésre, hogy vajon változhat-e a Most-Hídnak a magyar kormánnyal való viszonya, Solymos válasza a következő volt: Azok a célok, amelyeket megfogalmaztak három évvel ezelőtt, és az az út, amelyen elindult a párt, azok helyesek és ezen az úton tovább szeretnének menni és nem rajtuk múlik, hogy milyen lesz a viszonyuk a magyar kormánnyal.
„Szombaton a közgyűlés ezt a dokumentumot megszavazta, ezzel teljes mértékben fölvállaltuk azokat a célokat, amelyeket a dokumentum megfogalmaz. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy megszavazták és felvállalták ezt azok a szlovákok is, akik a Híd párt tagjai. Nagyon fontosnak tartom ezt, hiszen bármit el szeretnénk érni ezek közül a célok közül, amit megfogalmaztunk, szükséges az, hogy megtaláljuk a szlovák oldalon is a támogatottságot és meg tudjuk győzni őket arról, hogy ez jó Szlovákia lakosainak, hiszen nélkülük ezt nem tudjuk véghez vinni”- nyilatkozott Solymos.
Arra a kérdésre, hogy milyen pártnak tartják a Híd pártot, a válasza az volt, hogy ezt a pártot általában vegyes pártnak mondják. „A Híd egy jobboldali szlovákiai párt, magyar többségű jobboldali parlamenti párt” – mondta Solymos.
Arra felvetésre, hogy a Beneš-dekrétumok ügye is napirenden van, és hogy ez ügyben mit tudnak tenni, a Most-Híd képviselőjének válasza az volt, hogy a Beneš-dekrétumok súlyosan diszkrimináló intézkedések voltak, és úgy kezelni ezt a kérdést, hogy azokat, akiket ez dekrétumok alapján sérelem ért, valami módon kárpótolni kell, de viszont a másik fél se érezze úgy, hogy valamilyen olyan dologba kell belemenni, amit nem tud fölvállalni. „Talán apró lépésekkel meg lehet oldani ezt a problémát”, hallhattuk a Most-Híd alelnökének nyilatkozatából.
MKP: Közös üzenet a szlovák közösség felé…
A műsorban megszólaltatták Berényi Józsefet is, az MKP elnökét, először a névváltoztatással kapcsolatban. „Nagyon régóta terveztük a névváltoztatást, de különféle választások mindig közbe szóltak”, mondta az elnök. Azon, hogy a logót meg kell-e változtatni, még elgondolkodnak. A rövidítés nem változott. „A koalíció szó már nem fedte igazán a párt működését, belső összetételét, jellegét, ezért gondoltuk, hogy itt az ideje változtatni. Egy kicsit értelmetlen a koalíció pártja, mert valaki vagy párt vagy koalíció” – fejtette ki az elnök.
Arra a kérdésre, hogy a választások felé közeledve jelent-e együttműködési szándékot, hogy most aláírták a szlovákiai magyarok alapdokumentumát, az MKP elnökének válasza a következő volt:
„Ez nem együttműködésről szóló dokumentum, hanem ez inkább üzenet a szlovák közvélemény felé és természetesen a felvidéki magyarság irányába, de akár Magyarország irányába is. Közös üzenetet küldtünk a szlovák közösség felé, Magyarország felé és a felvidéki magyarság felé is, hogy ezek a pontok, amiket ott megfogalmaztunk a mai napig megoldatlanok és ezért van ez a 110 ezres fogyás a 20 év alatt.
Biztos, hogy nem távolítja a szubjektumokat egymástól, de ebből még messzemenő következtetéséket levonni ebben a pillanatban nem lehet”- mondta Berényi.
Ezután kitért arra, hogy a parlamentben a Híd mozgástere nagyobb, de az európai parlamentben az MKP van jelen, ahogy a megyei képviseletben is az MKP erősebb. A Magyar Állandó Értekezlet október 9-i ülésén azt fogja az MKP kérni a magyar kormánytól, hogy a szlovák-magyar bilaterális tárgyalásokon az alapdokumentumban rögzített kérdéseket vesse fel, és próbálja meg elérni, hogy a szlovák fél adjon rá valamiféle választ.
Van-e titkos terv a szlovákiai magyarság megszüntetésére?
Hogy valóban van-e titkos terv a szlovákiai magyarság megszüntetésére, Berényi elmondta: a magyar téma lekerült a napirendről, pedig húsz év alatt 110 ezerrel csökkent a magyarság száma, és erről nem beszél senki, csak a magyar politikusok, ez csak a magyar közélet számára fontos. „A szlovák közélet gyakorlatilag figyelmen kívül hagyja ezt a dolgot. Ha valóban demokratikus lenne Szlovákia, ha tényleg betartaná az alkotmányt és a nemzetközi egyezményeket, kötelezettségeit, akkor azonnal össze kellett volna hívni egy kerekasztal beszélgetést, le kellett volna velünk ülni és azt mondani – mit tehetünk értetek, hogy ez a fogyás megszűnjön. Nem ez történt. A szlovák médiában nem találni róla egy sort sem. Hebegés, habogás van. Sőt azt mondják, a magyar nemzet része vagyunk, Magyarországon is fogynak a magyarok, azaz általános trendről van szó. De a mi életünkre a szlovákiai törvények vannak befolyással és az európai törvények. A cél, hogy a szlovák nemzetállam kialakulhasson” – hallottuk az elnök nyilatkozatából.
Az aláírt dokumentum szerinte azért fontos, mert a közösség várja, hogy ebben a pillanatban, amikor ilyen drámai a fogyás, akkor a képviselet egésze mondjon közös véleményt. „A dokumentumban lehet keresni hibákat, lehet keresni azt, hogy mi nincs benne, miért nem fogalmaz keményebben. De ebben a pillanatban azt szerettük volna üzenni a közösségünknek, hogy alapvető dolgokban tudunk közös hangot találni, és ez a hitet fogja erősíteni a közösségünk tagjaiban. Erre most nagyon nagy szükség volt” – mondta Berényi József.
Duna TV nyomán /Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”35764″}
