35992

Október első hétvégéjén ismét Székely Palóc Összetartozás Ünnepét ültük Észak-Nógrádban.

A székelyföldi Siklód település 50tagú küldöttségével, Dr. Lomnici Zoltánnal, az Emberi Méltóság Tanácsa elnökével, a losonci magyar iskolásokkal, Szabó Csabával, a Fidesz országgyűlési képviselőjével és Hollókő polgármesterével, a Csemadok Nógrádi TV elnökségével, és sok-sok jó palóccal a térség falvaiból.
Egy olyan program foglalta keretbe a találkozót, amelyre sokáig fognak emlékezni vendégek, vendéglátók, fellépők egyaránt – konferencia és gálaest a losonci Vigadóban, közös koszorúzás és vendégeskedés Füleken, kirándulás Ipolytarnócra, ünnepség és vigadalom Kalondán.
Mégis, ami a legfontosabb volt ezen az Ünnepen, az az emberi kapcsolatok alakulása. Az ötven székelyt a kalondai palócok fogadták a házaikban és szállásolták el. Négy napig együtt laktak, beszélgettek, iszogattak, ismerkedtek és alakították a Székely Palóc Összetartozás Ünnepének 4 napos programját. Véleményt cseréltek hazáról, nemzetről, sorsokról, családról, egészségről és az utolsó nap reggelén meghatódva ölelték át egymást a búcsúzáskor, azzal a kölcsönös biztatással, hogy még találkoznunk kell. Igen, kell, mert erősíteni kell egymást!
Szombaton a Palóc Múzeum udvarára került a siklódiak ajándéka Palócországnak: a 4 éve Hrubík Béla által faragott kopjafák egy „székely szomszédot” kaptak, mégpedig egy díszesen faragott siklódi kapufélfát, amely Demeter Péter asztalosmester alkotása. Este olyan nótázást csapott a kalondai „batyus bálban” a több mint 200 tagú – rögtönzött – székely-palóc dalárda a losonci és a siklódi zenészek kíséretével, amelyre a legidősebbek sem nagyon emlékeznek. Felemelő volt látni, hogy mennyien elfogadták a kalondaiak meghívását a környező falvakból határon innen és túl.
Amikor az ember végignézett a vidám tömegen és sebtében összeszámolta, hogy a történelmi Nógrád 20 településről jöttek köszönteni a székelyeket Kalondára és Losoncra, akkor olyan volt az érzése, mintha egy időutazásban lenne része…úgy 1938 táján…

Az ünnepi beszéd szövege itt olvasható.

Az ünnepségen készült fotók képgalériánkban tekinthetők meg.

Papp Sándor, Felvidék.ma