Két év után újra a Nyitott Templomok Napja rendezvénnyel várták a szakrális művészetek kedvelőit Szőgyénben, a Nagyboldogasszony-templomban. A „nyitott kapu” Jézus Krisztus szeretetét jelképezve várta nemcsak a hívőket, hanem minden látogatót, minden korosztályt és minden érdeklődőt.
„Én vagyok a kapu.
Aki rajtam keresztül megy be,
üdvözül, ki-be jár és legelőt talál.”
János 10,9.
A Szőgyén Öröksége Társulás – ft. Farkas Zsolt esperes-plébános fővédnöksége alatt – ötödik alkalommal rendezte meg a Nyitott templomok napját, ezúton a Mária-tisztelet jegyében, Mindszenty József hercegprímásra és Pio atyára emlékezve.
Leboc Szabolcs, a Társulás elnöke és Zsolt atya üdvözlő szavai után, a Magyar Mindszenty Alapítványtól érkezett kiállítást nyitotta meg Kovács Gergely, a bíboros szentté avatási ügyének posztulátora, aki bemutatta az alapítvány munkásságát és beszélt Mindszenty hercegprímás életének egyes állomásairól, melyből kitűnt, hogy hazájának ő volt a „legnyomorultabb fegyence” és a „leghűségesebb pásztora” is.
Mindszenty élete nyílegyenesen az elejétől a végéig a keresztény emberi értékekhez igazodott, mely örök példa az utókor és a könnyebb utat választók számára.
Hét köznév és jelző, s az életszentséget elismerő hivatalos cím látható a kiállítófalakon, melyek összefoglalják a XX. század egyik legnagyobb magyarjának tántoríthatatlan hűségét hitéhez, népéhez, hivatásához.
Ezek a témakörök: a fiú, a pap, a főpap, a vádlott, a rab, a kiszabadított, az emigráns és a Tiszteletreméltó.
A szentmisét Farka Zsolt és Sztyahula László lelkiatyák mutatták be.
Zsolt atya a szentbeszédben, a liturgikus naptár szerint emlékezett Szent Barnabás apostolra, kiemelve annak hűségét és a Krisztus iránti szeretetét, mely erényeiben hasonlít Mindszenty bíboros és Pio atya életútjára.
Az emlékezésekben elhangzott a raboskodó Mindszenty bíboros és Pio atya lelki találkozásának története a börtönben, amit bilokáció néven ismernek.
Ma már széles körben ismert, hogy Pio atya szentté avatási aktái közt több mint száz esetet jegyeztek fel testének kegyelmi megkettőződéseiről, az úgynevezett bilokációkról. Ez az isteni kegyelem könnyítette meg a bíboros atya életét, bebörtönzésének a legkegyetlenebb időszakában, amikor Pio atya nemcsak a testét hozta el, de az Oltáriszentséget is, mely egyedüli jelenség a bilokációban.
A délutáni órákban a templom melletti Galéria épületében ugyancsak szakrális kiállítás nyílt, mely, miként a Mindszenty-kiállítás, első ízben érkezett a Felvidékre.
A Zarándok-Jel-Kép-Út címet viselő vándorkiállítást az anyaországi Mária Út Egyesület bocsátotta útjára az idei évben. A fényképkiállítást, mely bepillantást ad a zarándoklatok élményvilágába, Méhes Richard, a felvidéki Via Mariae Polgári Társulás elnöke nyitotta meg. A rendezvényt megtisztelte Romanek Etelka, Komárom-Esztergom megye önkormányzatának alelnöke, Esztergom volt polgármestere is.
A templomban folytatódott a programsorozat, ahol fellépett a szőgyéni Szőlővirág Népdalkör, Metz Szilvia vezetésével, majd a nap vendége, Lőrincz Sarolta Aranka, az ipolybalogi palóc értékmentő tartotta meg könyvbemutatóval egybekötött előadását.
Aranka, ipolybalogi népviseletben érkezett, és a nap folyamán több ízben szerepelt, gyönyörű egyházi és nemzeti énekekkel köszöntötte a rendezvény programjait.
A tanintézmények rajzpályázatainak kiértékelése után került sor a „Dicsőítés a zene szárnyán” című összeállításra. A kürti székhelyű Hajnalvándor zenekar két tagja érkezett, Danczi Mónika és Václav Tihamér, akik énekkel, zenével (gitár, furulya, tárogató) köszöntötték a hallgatóságot.
Volt animációs filmvetítés gyerekeknek, a felnőttek a „Feszület kereszt nélkül” című dokumentumfilmet tekinthették meg Pio atyáról, majd Kránitz Mihály teológus „A szentmise titkai” című film levetítése után gyertyafényes szentségimádással és szentségi áldással zárult az V. Nyitott Templomok Napja a szőgyéni Nagyboldogasszony-templomban.
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)