A magyaroknak ragaszkodniuk kell államiságuk keresztény alapjaihoz és össze kell fogniuk azokkal a közösségekkel, amelyek fel merik emelni szavukat a keresztény tanítást kiforgató, „pusztító, romboló és erőszakos őrülettel” szemben – hangoztatta Soltész Miklós kedden a székelyföldi Perkő-tetőn, a Szent István-napi búcsún.
A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a felső-háromszéki oltárhegyen összegyűlt zarándokok előtt rámutatott: Szent István király Imre herceghez intézett intelmei közül gyakran idézik a vendégek befogadását és gyámolítását, illetve a türelem gyakorlását, az első három intelem – a katolikus hit megőrzése, az egyházi rend becsben tartása és a főpapoknak járó tisztelet – felett viszont gyakran átsiklanak.
„Fontos az idegenek bebocsátása, tisztelete, gyámolítása, mindaddig, amíg nem veszélyezteti a kereszténységet, hitet, nemzetet, országot. Fontos az igaz ítélet, tehát a jog, mindaddig, míg a jogra hivatkozva, nem kötnek gúzsba országokat, mindaddig, amíg az erkölcsi alapokat, a teremtett világ alapjait a jog eszközeivel szét nem verik, mindazt kötelezően ránk nem erőltetik”
– fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.
Soltész Miklós szerint ma Brüsszelben ideológiai és gazdasági szempontból vezérelve kiforgatják a keresztény tanítást, arra használják föl a keresztények türelmét és jóhiszeműségét, hogy elfogadtassák a pusztító, háborúkat kirobbantó ideológiájukat.
Az államtitkár az európai keresztény közösség legnagyobb hibájának nevezte, hogy elfogadta a francia forradalom eszméit az egyház és az állam szétválasztásáról.
„Hagyjuk és hagytuk lerombolni Európa alapzatát, a zsidó-keresztény tanítást, a kereszténység kultúra és tudományteremtő értékrendszerét”
– állapította meg.
Szerinte ennek következménye, hogy az olimpiai megnyitón immár megtorlás nélkül lehetett megszentségteleníteni a keresztények hitét, vallását és érzéseit. Megjegyezte: a keresztények halk, szemérmes tiltakozása semmit sem számított, de ha a muszlim vallást ért volna ilyen sérelem, egész Párizst lángba borító lázadás tört volna ki.
„Amikor Szent István királyunk Imréhez intézett intelmeiben kiemelte a katolikus hit megőrzésének, az egyházi rend becsben tartásának és a főpapoknak kijáró tisztelet fontosságát, akkor ő már tudta, hogy ezek nélkül a nemzete, az országa meggyengül, elvész. Ezért kell nekünk őrizni az ezeréves örökséget, ezért
nem fogadhatjuk el, hogy életidegen ideológiák fiainkat, leányainkat megfertőzzék, őket összezavarják”.
Hozzátette: „ugyanez a társaság” szítja a háborúkat, terjeszti a genderpropagandát és támogatja a migrációt, ezzel Európa megszállását.
„Bátran hirdessük nemzeti hitvallásunkat, miszerint büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot és hazánkat a keresztény Európa részévé tette” – zárta beszédét a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Kézdiszentléleken a központi Szent István-szobornál tartott rövid ünnepséggel kezdődött a hagyományos augusztus 20-i búcsú, majd a zarándokok körmenete a település felett magasodó oltárhegyre, a Perkő-tetőre vonult. A kápolnánál Marton József nyugalmazott teológiai tanár celebrált szentmisét.
Az augusztus 20-i perkői búcsú a felsőháromszéki katolikusok nagy ünnepe már a 17-18. századtól, amelyre évről-évre több ezer hívő gyűlik össze.
A Perkő-tetőn 1680 körül építtetett kápolnát Köröspataki gróf Kálnoky Sámuel főkapitány, Erdély alkancellárja Szent István király tiszteletére. A Perkő nyugati részén vezető út oldalán a keresztút fából készült stációit 2013-ban kőkeresztekre cserélték, amelyek a katolikusok által lakott felső-háromszéki falvak neveit viselik.
(MTI)
