Szombaton, december 7-én, Budapesten tartotta meg rendes évi közgyűlését a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület (ZMTE). Az egyesület svájci közhasznú intézményként működik, melynek tagjai azonban megtalálhatók az öt világrész huszonegy országában. 1985-ben jött létre azzal a céllal, hogy a világban szétszórt magyarság körében népszerűsítse a magyar történelmet és erősítse a magyar nép nyelvének és kultúrájának szeretetét.
Az egyesület megalakulása óta a Kárpát-medencében élő magyar kutatók is részt vesznek a tevékenységében. Ez a tevékenység olyannyira intenzív és hatásos volt, hogy 1990 után a ZMTE tevékenysége a Kárpát-medence magyarlakta területeire összpontosult. Nagyon sok többéves számkivetettségből végleg hazatért kutató, míg mások alkalmi hazalátogatásaik során kapcsolódtak be a történelmi-ismeretterjesztő munkába.
Az elszakított területek egyes településein létrejöttek az egyesület gócpontjai, ahol összpontosult a szervezőmunka az egyes ismeretterjesztő formák meghonosítására, amelyek főleg történésztalálkozókban, történelmi iskolákban, történelemtanárok továbbképzéseiben és rendszeres előadásokban nyilvánultak meg.
Ide tartozik, hogy Felvidéken a rendszeres és egyéni előadásokon kívül, az egyesület szervezésében két övezeti történésztalálkozót (Komárom 1994 és Rozsnyó 2000) és ugyancsak két történelemtanári továbbképzést (Kassa 2003 és Komárom 2015) sikerült megvalósítani.
Ezekből a rendezvényekből a sokszorosan megedzett fiatalok közül azóta több tehetséges szakember és közéleti személyiség került ki. Sajnos, az egyesületet több támadás is érte, amelyeket azonban hála a hatványozott kutatói és publikációs tevékenységeknek sikeresen elhárított. (Az eddig megjelent kiadványai elektronikus formában elérhetők és letölthetők itt: Elektronikus könyvtár:Zürichi Magyar Történelmi Egyesület ). A tömérdek ismeretanyag alapján arra lehet következtetni, hogy támadások oka inkább a szakmai féltékenységre vezethető vissza, mert egy olyan egyesületről van szó, amelynek nincsenek sem anyagi, sem politikai céljai és az előadók és publikálók nem kérnek és nem is kapnak honoráriumot a munkájukért, mégis vaskos és lényegre törő tanulmányokkal gazdagítják a tudás kincsestárát.
Kiemelendő tény, hogy az egyesület elsőként kezdett foglalkozni a magyar népmesékkel és azokban elrejtett tudással, a genetikai vizsgálatok eredményeinek szintézisével és tulajdonosa lett a magyar nemzeti lexikonnak, az Encyclopaedia Hungarica-nak.
Ez a négykötetes mű Kanadában készült, 18 éven át, 844 személy munkája eredménye. A négy világrészen élő, 15 milliónyi magyar legjelentősebb közös és független szellemi alkotása az elmúlt évtizedekben.
Visszatérve a szombati közgyűlésre, ennek egy rendkívüli napirendi pontja is volt, éspedig a ZMTE új elnökének a megválasztása. Mivel az eddigi elnök, Csihák György 2023-ban elhalálozott, a közgyűlésnek új elnököt kellett választania. A döntést megkönnyítette a tény, hogy elnökünk halála után a rozsnyói Beke Zoltán töltötte be az ügyvezető elnök szerepét, s így a javaslatot, hogy ő vigye tovább ezt a tisztséget, a tagság egyhangúlag elfogadta. Hiszen Beke Zoltán, aki rendkívül szerény és kellő alázattal bíró személy, a 90-es évek kezdete óta, erőteljesen toborozta a fiatalságot a ZMTE történelmi iskoláiba, több helyi rendezvénynek ő volt a főszervezője és az ismeretterjesztési munkából is bőven kivette a részét.
Beke Zoltán programbeszédében többek között kitért arra is, hogy a 2025-ös évben, amikor a ZMTE létrejöttének 40. évfordulóját fogja ünnepelni, a központi és felvidéki rendezvényeken több tartalmas és színes ötlettel készül meglepni a tudást igénylő érdeklődőket.
Mi több, a közgyűlésén résztvevő legrégibb és legtapasztaltabb tagjai az egyesületnek, mint Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész, Czoma László, a Keszthelyi Múzeum nyugalmazott igazgatója, Szekeres István íráskutató, Darai Lajos, a Kodolányi János Egyetem nyugalmazott professzora és Csámpai Ottó etnoszociológus hozzászólásaikban őt támogatták.
A taggyűlés egy új tisztségről is határozott: a ZMTE tiszteletbeli és örökös elnöke, a Felvidéken is közismert Kelet-kutató és történelmi regényíró Cey-Bert Róbert Gyula lett,
aki a kezdeteknél Bangkokból támogatta az egyesületet és most is kiterjedt nemzetközi kapcsolattokkal rendelkezik, amelyeket hasznosítani tud az egyesület népszerűsítésére.
A taggyűlés részvevői kifejezték szándékukat és meggyőződésüket, hogy továbbra is egyetlen szerelmük a magyar nép és történelme, valamint nyelve és kultúrája, hogy a magyar nép jövője csak a tiszta erkölcsre építhető, ennek pedig egyik alapvető előfeltétele egymás kölcsönös tiszteletben tartása, az egymással való közösségvállalás. Egyben eltökélték, hogy a kutatások terén a szakmai tisztaság, tárgyi tudás és önzetlen, becsületes gondolkodásmód fogja jellemezni munkájukat.
Adja Isten, hogy így legyen!
Csámpai Ottó/Felvidék.ma
