A szlovák nyelv magyar iskolákban való oktatásának a helyzete volt a témája annak a kerekasztal-beszélgetésnek, melyet a Jókai Mór Diákkör (JóMóD) és a Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzata (SJE HÖK) szervezett Komáromban, a RÉV-Magyar Kultúra Házában. A vitaest az idén tavasszal Dilemmák az oktatásügyben címmel indított sorozatnak volt a folytatása.
A beszélgetést vezető Fibi Sándor pedagógus szerint a szlovák nyelv oktatása csaknem ötven éve megoldatlan probléma Szlovákiában. A Vámbéry Ármin Alapiskola korábbi igazgatója úgy látja: a magyar iskolákban akkor lehet sikeresen tanítani a szlovákot, ha azt idegen nyelvként oktatják. Ettől azonban a nemzetállamot építő szlovák politikai elit elzárkózik, és olyan megoldásokat javasol (második nyelv, környezet nyelve), amelyek nem vezetnek eredményre. „Magyar iskoláink ebben a kérdésben az államtól nem remélhetnek segítséget, csak magukra számíthatnak. Diákjainknak azonban kötelességünk megtanítani a szlovákot – már csak azért is, hogy a magyar szülőnek ne legyen hivatkozási alapja akkor, amikor szlovák iskolába íratja gyermekét, mondván, ott majd rendesen megtanulja az állam nyelvét” – fogalmazott.
Halász Anita, az Országos Pedagógia Intézet (OPI) munkatársa szerint a kérdésben a pedagógusképzés megreformálása jelentené az egyik megoldást. „Az általános módszertani képzésen túl szükség lenne egy olyan specializálódásra, amely azokat a pedagógushallgatókat érintené, akik a szlovák nyelvet a magyar iskolában kívánják majd oktatni” – mondta. Nagy felelősség terheli azonban a pedagógust is – tette hozzá -, hiszen a tanár elsődleges feladata, hogy megszerettesse tanítványaival a tantárgyát. A szlovák nyelv esetében különösen tapasztalható iszonyt egyfajta pozitív viszonnyá kell formálni – mondta.
Dömény Andrea, aki szintén az OPI alkalmazottja, a vitaesten arról számolt be, hogy a közelmúltban gyakorló pedagógusok bevonásával jelentősen átdolgozták az állami kerettanterv egyes fejezeteit. A szlovák nyelv oktatásánál nagy hangsúlyt kaptak a kommunikációs készségek fejlesztésére irányuló feladatok az irodalmi és nyelvtani ismeretek rovására. A tervezetet előbb az interneten tették közzé, így a szlováktanároknak lehetőségük volt az új módszertani alapvetés széleskörű megvitatására, többen mégis éppen azt kifogásolták, hogy kevés lexikális (nyelvtani, irodalmi) ismeretanyagot tartalmaz.
Szetyinszky Veronika és Varga Zsuzsa, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) szlováktankönyv-szerző munkacsoportjának tagjai arról a keserű tapasztalatok árán megszerzett szakmai követelményekről is szóltak, melyeket a felvidéki magyar nyelvtankönyv-író pedagógusoknak – nem lévén minta és szakmai segítség -, maguktól kellett elsajátítaniuk. Véleményük szerint a szlovák nyelvet a magyar iskolákban olyan módszerekkel kell tanítani, amely az adott csoportban a leghatékonyabbnak bizonyul. Ehhez azonban minden segítséget meg kell adni a leendő és a már gyakorló tanároknak. „Sajnálatos, hogy az oktatásügyi minisztérium gyakran még azokat a kezdeményezéseket is hátráltatja, melyeket az SZMPSZ önállóan, saját erőből indít el” – fejtették ki.
Molnár Ilona, a dunaszerdahelyi Szabó Gyula 21. utcai Szakközépiskola igazgatónője a szlovák nyelvi érettségit angol, német és más idegen nyelvek követelményeihez igazítaná, ezeknél ugyanis – miközben kevesebb szerepet kapnak a műveltségi és irodalomtörténeti ismeretek – a kommunikációra helyezik a hangsúlyt.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára a téma kapcsán elmondta: a felvidékihez hasonló problémákat fogalmaznak meg az erdélyi, a vajdasági és a kárpátaljai magyar oktatásügyben is, hiszen ott is államnyelven tanítják a többség nyelvét. Véleménye szerint azokban az országokban, ahol magyar közösségek élnek, az államnak mintha nem lenne érdeke a magyar iskolák módszertani alapjain változtatni. „Sokszor találkozunk azzal az érveléssel, hogy egy szülő azért nem íratja nemzetiségi iskolába gyermekét, mert úgy véli, így nem fogja megtanulni az állam nyelvét, ennek hiányában pedig nem fog érvényesülni sem. Ez nyílvánvalóan asszimilációhoz vezet. Talán ezért sem látunk túl nagy állami akaratot a többségi nyelv magyar iskolákban való hatékony oktatásának előremozdításában” – vélekedett.
(A képek kattintással nagyíthatók!)
Felvidék.ma
Fotó: Dolník Attila
{iarelatednews articleid=”43043″}
