Rimaszombatban a 2011-ben, az RS park bevásárlóközpont építése során (az egykori városi piac helyén), a Bartók Béla utcában egy 1,40 x 1,20 m nagyságú, négyzet alaprajzú jégvermet találtak, amelynek alját a jelenlegi talajszinttől 2,55 m mélységben állapították meg.
Alexander Botoš, a Gömör-Kishonti Múzeum régésze elmondta, hogy a feltárt objektum valószínűleg élelmiszertároló aknaként – jégveremként – szolgált.
Mint megtudtuk, a téli hónapokban a legközelebbi vízfolyamból vagy vízfelületről jégdarabokat véstek, törtek ki, majd a jégverem aljára helyezték azokat. A jeget szalma- vagy fűrészporrétegre helyezték.
Jégverem a 18. század első feléből (Fotó: Botoš 2011, Gömör-Kishonti Múzeum)
„Az így lerakott jég lehűtötte az akna (jégverem) azon részét, ahol az élelmiszert (különösen a húst) tárolták. Amikor a jégverem már nem töltötte be a funkcióját, másodlagos hulladékgyűjtőként használták, ahová a megrongálódott vagy tönkrement használati tárgyakat dobták” – mondta.
A régész hozzátette, hogy a jégverem feltárását követően meglehetősen gazdag leletanyag került elő, nevezetesen 1 levesestál, 3 kancsó, 4 fazék, 5 tál és tálka, 4 tányér, 8 különböző profilú üvegkancsó, 12 szögletes üvegpalack, 1 üvegpohár, 1 üveggyöngy és egy kerámiapipa.
„Az analógiák alapján valamennyi lelet nagyjából kronológiailag a 17–18. század időszakába sorolható” – nyilatkozta Alexander Botoš, a Gömör-Kishonti Múzeum régésze.
A feltárt edény a jégveremben (Fotó: Botoš, Gömör-Kishonti Múzeum)
A feltárt jégveremben szerves anyagot – különböző deszkatöredékeket – is találtak, amelyeket dendrokronológiai elemzésnek vetettek alá. Az elemzés bebizonyította, hogy a tölgyfa, amelyből a deszkák készültek, 1733-ból származik.
Az analógiák, valamint a dendrokronológiai elemzés eredményei alapján a jégverem feltárása során előkerült kerámia- és üvegleletek halmazát a 18. század első felére datálják.
Februárban a rimaszombati Bartók Béla utcában talált kerámia- és üvegleletekből készítették el a hónap műtárgya kiállítást.
(HE/Felvidék.ma)
