Nagybalogon, a Tor-hegyen a Kerecsen Motoros Egyesület tagjai és vendégeik a téli napfordulókor, december 21-én, a lenyugvó nap fényével meggyújtott szertűznél virrasztottak, immár ötodik alkalommal.
Ősi szokást követve Hun Karácsonyt ünnepeltek. Előadásokkal, baráti beszélgetésekkel, dobszóval, táltos dalokkal köszöntötték a fény születését, a fény győzelmét a sötétségen.
A leghosszabb éjszaka után mindennap egy picivel világosabb lesz, hosszabbodnak a nappalok. Álom hava (December) 21-ik napján megrendezendő Karacsun ünnep egyben a Kerecsen Motoros Egyesület ötödik születésnapja is volt.
Tóth Zoltán, a Kerecsen Motoros Egyesület elnöke örömét fejezte ki, hogy évről-évre többen vannak a karacsun-kerecsen ünnepen. „Úgy érzem, hogy azt a lelkületet, amit az őseink elkezdtek folytatnunk kell itt a Felvidéken, ahol nemzetünk úgymond pusztulásra van ítélve. Mindenféle jövevények próbálnak uralkodni a tudás népén, amely gazdag kulturális örökséggel bír” – mondta Tóth Zoltán.
Majd egy régi tudásra hívta fel a figyelmet: „Szent igazságok születnek a tűzben, és ez a tűz eléget minden rosszat, de csak akkor, ha jóvá tesszük. Mindig fordulj a fény felé, mert ha hátat fordítasz a fénynek, nem látsz semmi mást, csak az árnyékodat. Az útmutatás mindig a fény legyen”.
Pál Gyula dobos, hagyományőrző ismertette a Kerecsen ünnep régi szokását, a téli napforduló jelentését. Az ünnep a keleti pusztai népeknél, így őseinknél is, a legkiemelkedőbb örömnap volt.
A turáni népek hitvilágában ez a nap a megújulást az újjászületést is jelképezte. A sötétség átfordulását a világosságba: kara csun (azaz karácsony) ünnepe. A „kara”- feketét, sötétet jelent a türk nyelvekben és feltehetően a régi magyar nyelvben is, valamint a „csun” – fordulás szóösszetételből állt össze a karacsun szavunk. A feketeség csúcsa és annak „átfordulása” után egyre nő a fény, a világosság ideje.
A fény csökkenésének, növekedésbe való átfordulását, a majdan elérkező tavasz és megújulás reményét ünnepelték az Anyatermészetet tisztelő ősi hitvilágban. A karacsun- karácsony, olyan erősen gyökeredzett a magyar hagyományban, hogy a magyarság körében jóval később meghonosodott keresztény ünnepre „karácsony” (itt már Jézus születése) is ezt szót vetítették át.
A nagybalogi Tor-hegyen a vállalkozó kedvűek egészen reggelig virrasztottak. Akik távolabbról érkeztek, azoknak a helyi tornateremben biztosítottak szállást. A helyszínen fűtött sátor és jurta, gulyás, a hegyen termett szívmelegítő ital várta a tűzgyújtásra érkezőket.
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével a motorosok népes csapata és a monori hagyományőrzők mellett pár helyi lakos, a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezetének- és a Bástya Egyesület – Árvay Miska Baranta csapatának a tagjai, a község polgármestere, Csúr Tibor s nem utolsó sorban Juhász Péter, besztercebányai megyei képviselő családjával.
A rendezvényt napnyugtakor 15 óra 59 perckor kezdték a máglya meggyújtásával és a himnuszok eléneklésével a Tor-hegyen. A tűz mellől nem hiányzott a regélés, a táltos dobolás, Gaál Lajos, Pál Dénes, Tóth András, Mudi Róbert, Tóth Zoltán és mások előadásai a helytörténetünkről, a magyarságról, a hittről, az ünnepről.
„Nagyon fontos dolgok a felsoroltak ebben a megveszekedett világban, de a legfontosabb az, hogy együtt lehettünk és közösséget teremthettünk a szertűz körül. Ez érték, hogy nem az internet előtt ülve töltöttük őseink ünnepét. Mert, ha kikapcsolják az áramot, a gép előtt a sötétségben magunk maradunk, ezt nem szabad elfelejtenünk” – világított rá Tóth Zoltán, a Kerecsen Motoros Egyesület elnöke.
Hangulatképek videóban a Magyar Interaktív Televízióban ITT>>>, fényképek a Képgalériánkban ITT>>> tekinthetők meg.
{iarelatednews articleid=”37065,37203″}
