A Henszlmann Imre Történeti Társaság (HITT) a rendszerváltás óta szervez megemlékezéseket a kassai köztemetőben és a Szent Rozália-temetőben március 15-e és október 6-a alkalmából.
A kassai március 15-ei ünnepségek része hosszú évek óta a honvédsírok felkeresése a köztemetőben. Idén erre március 17-én, hétfőn került sor.
A Henszlmann Imre Történeti Társaságé (HITT) volt a kezdeményezés. Most a HITT és a Kassai Polgári Klub szervezésében került erre sor. Az utóbbi felkérte a Márai Sándor Gimnáziumot és Alapiskolát, valamint a Szakkay József Szakközépiskolát, hogy vegyenek részt a megemlékezésen.
Így a népes diákcsoport élén részt vettek a két intézmény tanárai is.
Március 17-én, hétfőn elsőként Forster Rezső (1833-1911) sírjánál álltunk meg.
Sírfelirata már rég lekopott, de tette maradandó. A ceglédi születésű nyomdatulajdonos, lapszerkesztő ugyanis kiszedte a pesti Landerer és Heckenast nyomdában Petőfi Sándor Nemzeti dal c. versét, a szabad sajtó első termékét! Ezután a közeli Maléter-kripta következett.
A francia hugenotta származású Maléter Vilmost (1819–1896) 1849-ben a császári hadak Kassára való bevonulása után több kassaival túszként Krakkóba hurcolták. Vagyonát unokaöccse Maléter István tanár örökölte, aki a vértanú Maléter Pál, 56-os honvédelmi miniszter édesapja. E családon keresztül is két fontos nemzeti ünnepünk összefonódik.
A szepesszombati születésű Bielek István (1831-1905) magyar királyi főerdész (1881) főhadnagyságig vitte. Ebben a sírboltban nyugszik Brósz Jonát (1823-1893) ügyvéd is, aki a szabadságharc idején Kassa környékén harcolt, ezért büntetésből nem gyakorolhatta sokáig hivatását. Felesége Bielek Kornélia volt.
A Klimkovics család sírja következett. Klimkovics Gábor (1833 – 1891) a Domonkos-tér 7 sz. házban született ikertestvérével Bélával együtt. 1848-49-ben tűzmesterként szolgált a Lapinszky-féle 4. gyalogütegnél.
A sírkő hátlapján egy vers olvasható:
„Huszonhatszor szállt csatába,/ A szabadság védelmére,/ Örök babért szerze néki,/ 1859. Négy háborún omló vére. 1864./ És midőn kardját már letette,/ Nem pihent meg szíve, karja./ Áll a nagy mü, mely emlékét/ Az időknek által adja./ 1866.”
Ez a vers arra utal, hogy ő lett a Felső-Magyarországi Múzeum alapítója és igazgatója.
Wodiáner Márton (1825-1907) ügyvéd életéről tudjuk a legkevesebbet, de mégis a legfontosabbat. Ő a szabadságharcban honvédőrmesterként szolgált.
Az egyes személyek életrajzát dr. Fraenkel Emil (HITT) ismertette.
Wodiáner sírjánál dr. Hetey Ágota főkonzul, aki munkatársai élén vett részt e kegyeleti sétán, rövid beszédet tartott.
Örömét fejezte ki, hogy a diákok is részt vettek ezen a rendezvényen, akik számára így a történelmi események kézzelfogható közelségbe kerülnek. A sírok zöme lepusztult, de reménykedjünk, sor kerül majd felújításukra is. Az, hogy a fiatalok részt vettek most ezen a rendezvényen, remélhetőleg hagyománnyá válik.
A Rozália-temetőben 11 honvéd és 3 császári katona pihen. Ők októberben kerülnek majd sorra.
Balassa Zoltán/Felvidék.ma