Arany János Évnapra versének bevezető szavaival értékelhetnénk azt a szerény időtartamot és figyelmet, amellyel a nemzeti emlékezet adózott első szabadon választott kormányunk megalakulása 35. évfordulójának.
Pedig mának szóló tanulságokat bőven kínálnának az akkori események még számos élő résztvevőjének emlékei és a korszakot kutató történészek elemzései. Mindebből az évfordulóhoz méltót csak a közmédia M5 csatornájának Ez itt a kérdés kerekasztal beszélgetése valamint a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár emlékkonferenciája nyújtott, az utóbbit együtt tartva a szintén 35 éve alakult 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségével.
Bár az M5 műsora és a VERITAS konferenciája is a 35. évforduló alkalmából készült, mégis – magától értetődően – mindkettőnek Antall József miniszterelnök személye, szerepe állt a középpontjában.
Mindkét fórum – elismerésre méltón – szinte egyedüliként magára vállalta, hogy törlesszen abból az adósságból, amellyel az utókor tartozik a korán elhunyt államférfi emlékének.
A Horváth Szilárd által szerkesztett és vezetett tévé-beszélgetés négy meghívottja a 2022-ben bemutatott nagy sikerű film, a Blokád egy-egy mozzanatára is utalva, az 1990-es eseményeket, a politikai szereplők tetteit, indítékait is elemezve idézték fel Antall József alakját.
A VERITAS székházának nagy földszinti előadóterme szűknek bizonyult az emlékkonferencia résztvevői számára, jóllehet a Prof. Dr. Szakály Sándor főigazgató által irányított tudományos intézet már 2022-ben egész napos konferenciával és könyvbemutatóval adózott Antall József emlékének születése 90. évfordulója alkalmából.
Az emlékezés mellett a mának szóló tanulság ott volt a beszédekben. Szakály Sándor bevezetőjében hangsúlyozta:
Antall József egységes magyar nemzetben gondolkodott. Úgy vélte, hogy a magyar nemzetnek mindenki a tagja, aki bármilyen formában magyarnak érzi magát. Ez az üzenet ma is aktuális.
Érdemes azon gondolkodni, hogy az Antall-kormány által kijelölt út hogyan vihető tovább a 21. században.Antall József alázattal, tisztelettel, a magyar múlt ismeretében fordult az ország népéhez az 1945 utáni első szabadon választott kormány megalakulásakor. A konzervatív jobboldali erőket egyesítette, de úgy, hogy közben másokat nem zárt ki. Együtt akarta tartani a magyar nemzetet, és nem feledkezett meg a határon túli nemzettársakról.
A főigazgató rámutatott, hogy az Antall József által képviselt hagyományt és eszmeiséget viszi tovább a Veritas Intézet is, ami azért jött létre, hogy hitelesen próbálja bemutatni a magyar múltat, majd hangsúlyozta:
a múltunk minden erényével és minden hibájával együtt a miénk. Mindent vállalnunk kell belőle, soha nem szabad semmit kirekeszteni, eltagadni – szögezte le.
Boross Péter volt miniszterelnök egészségi állapota miatt levélben üdvözölte a megjelenteket. Dr.Kiss Gyula az Antall és a Boross kormány minisztere a 35 évvel ezelőtti kormányzás helyzetét idézte fel. A két hajdani miniszterelnök kabinetfőnöke: Prof. Dr. Marinovich Endre az Intézet nyugalmazott főigazgató helyettese összefoglalta a VERITAS Intézet munkásságát Antall Józsefről és kormányáról.
A konferencia második részében az Antall kormány munkájáról adtak átfogó képet élőszóban is azok a történészek, akiknek tanulmánya az Intézet most kiadott új kötetében olvasható, Dr. habil. Sáringer János az Antall kormány külpolitikájával és diplomáciájával foglalkozott, Dr. Rácz János a médiával való küzdelemről szólt, Dr. Kiss Dávid a magyar haderő átalakításáról, Dr. Habil Bertalan Péter a gazdaságpolitika fordulatairól, Dr. habil. Hollósi Gábor az egészségügy reformjáról. Dr. habilDévavári Zoltán és Dr. Kajdi József a Miniszterelnöki Hivatal munkájának megszervezését ismertette és nekik köszönhető a kormányülések jegyzőkönyvei valamint Antall József korábban nem ismert kormányfői megszólalásainak közlése.
Az emlékkonferencia társszervezője az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége elnöke: Csigás Zoltán: Magyarország újkori történelmének legszebb pillanatának nevezte 1990. május 23.-át, mert ezen a napon jött el a szabadság hajnala az Antall-kormány megalakulásával.„Hálás szívvel gondolunk az első szabadon választott Országgyűlés képviselőire, akik halaszthatatlan feladatuknak tartották, hogy a 28. számú törvénybe foglalják az 1956-os forradalom és szabadságharc történelmi jelentőségét, nemzeti ünneppé nyilvánítását”
A szövetség legfőbb feladata tovább vinni az örökséget, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének megőrzését, ápolását és továbbadását.Az elnök a szövetség kezdeményezései közül kiemelte: országszerte számos helyszínen avattak emléktáblákat a szabadságharcos hősök emlékére, kihelyezett történelem órákat tartottak a forradalomról, több határon túli iskolának adományoztak ’56-os lyukas díszzászlót, emellett verseskötetet, újságot, hírlevelet adtak ki, és szabadegyetemet is szerveztek.
Cservenka Judit/Felvidék.ma
