Tudományos ismeretterjesztő előadásokat szerveznek a magyarság vándorlásáról, honfoglalásról, őseredetéről Rozsnyón és Szepsiben február utolsó hetében. Bíró András Zsolt antropológus, humánbiológus, kutató, a Kurultáj főszervezője tudományos ismeretterjesztő előadást tart a magyarság őseredetéről az említett két felvidéki városban. Az előadásra Rozsnyón, a Történelmi Városháza kongresszusi termében (Bányász tér 32), 2014. február 26-án, szerdán délután, 17.00 órai kezdettel kerül sor, Szepsiben pedig a Szepsi Városi Művelődési Központ nagytermében (Fő utca 58), 2014. február 27-én, csütörtökön délután, 17.00 órai kezdettel.
Az előadásra Rozsnyón a Csemadok Rozsnyói Alapszervezet és a Magyar Közösség Pártja Rozsnyói Járási Elnökség szervezésében, Szepsiben pedig a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány és a Szepsi Városi Művelődési Központ szervezésében kerül megrendezésre. A rozsnyói előadáson jelen lesz Bárdos Gyula, az MKP köztársaságielnök-jelöltje is.
Biró András Zsolt szakterülete az ősi népességek rekonstrukciója. Az előadó a magyarság eredetének, vándorlásának és ősi rokoni kapcsolatainak bonyolult, szerteágazó problematikáját mutatja be, főleg az antropológia (embertan) genetika (öröklődéstan), a régészet valamint az eddig kevésbé ismert (nagyrészt keleti) történeti források tükrében. Betekinthetünk őseink rendkívül érdekes történetébe, valamint az utóbbi évtized modern természettudományos kutatásainak ide vonatkozó eredményeit is megismerhetik. A tudományos ismeretterjesztő előadás vetített képes illusztrációkkal színesítik. A szervezők mindenkinek ajánlják, akiket érdekel a magyar őstörténet és a legújabb természettudományos eredmények.
A közönség értékes információkhoz jut a magyarság őseredetéről, részletes előadást hallhatunk a hun korról, a magyarság vándorlásáról, honfoglalásról, valamint népünk eredetéről. Az elismert előadó kutatómunkáját a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani tárában végzi, publikációi nemzetközi szaklapokban is megjelennek. Bíró András Zsolt humánbiológus-antropológus tudományos kutatásai eredményeként immár tudjuk, hogy vérrokonság, testvériség köt bennünket a kazakisztáni madjar törzshöz, és gyaníthatóan az őshaza megtalálásához is közelebb kerültünk. Bíró András Zsolt számos érdekes antropológiai és régészeti jellegű ábrák, népi szokások és leletek bemutatásával és összehasonlításával hozza közelebb az őstörténetünket.
A magyarság hatalmas és gazdag története során korántsem volt annyira balszerencsés, mint ahogyan azt sokan gondolják vagy próbálják beállítani. A tankönyvekben leginkább a vesztes magyar csatákról lehet olvasni, holott Magyarország hosszú évszázadokon át nagyhatalom volt, amely a legkeményebb ellenségekben is rettegést és/vagy tiszteletet váltott ki. Az őstörténetünkkel kapcsolatos kutatások és főleg ezek eredményeinek bemutatása Magyarországon sokáig teljesen átpolitizálódott, ami nemcsak a kommunista időszakra jellemző, hanem a Habsburgok idején is érezhető volt. A Habsburgok nem nézték jó szemmel a magyar nép és a türk népek összeillését, ezért vetették be az ún. finnugor elméletet, amelyet semmilyen tudományos bizonyítékok nem támasztottak alá. A különböző nyelvészeti elméletekkel és találgatásokkal szemben az antropológiai felfedezések és főleg azok kombinálása a genetikai kutatások eredményeivel, objektív képet nyújt az őstörténetünkről és a származásunkról.
Aki eddig nem tudott róla, most a Kurultáj főszervezőjétől tájékozódhat, hogy a Kurultáj eredetileg törzsi gyűlést jelentett, amely mára magyar hagyományőrző rendezvénnyé, sőt immár 24 türk nép ünnepi összejövetelévé vált, amely egyebek között a sztyeppei lovas nomád kultúra ápolására szolgál. A magyarországi Bugacon tartják. Bíró András Zsolt állítja: „A családokért dolgozunk, azt szeretnénk, hogy a gyermekek olyan országban nőjenek fel, ahol az ősök tisztelete a mindennapok, az oktatás részévé válik, de mindez a tudomány és nem fantazmagóriák mentén.”
ZI – MML, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”34540,37700″}
