Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke emlékeztetett arra: a díj névadója, Lőrincz Csaba a rendszerváltozás idején hozzájárult Magyarország külkapcsolati és nemzetpolitikai felfogásának alakításához, továbbá az ő nevéhez fűződik a státustörvény is.
Ez a törvény eredetileg Duray Miklós felvidéki magyar politikus ötlete volt, így az, hogy a kilencvenes évek nemzetpolitikai áttörése „erdélyi-felvidéki koprodukcióban valósult meg”, cáfolata annak, hogy az anyaország erőltetett volna valamit a határon túli magyarokra – vélekedett.
Az ezredforduló évei a magyar nemzetpolitika reformkorának számítanak, ez az időszak volt az előkészítése „az igazi nemzetpolitikai tavasznak”, amely a kedvezményes honosítással jött el, és remélhetőleg folytatódik – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a Lőrincz Csaba-díj ünnepélyes átadásán pénteken, június 20-án a Magyarság Házában.
Az elismerés posztumusz díjazottja Bíró Gáspár egyetemi tanár. A kitüntetést Angyal Ágnes, a díjazott özvegye vette át június 20-án a Magyarság Házában. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével többek közt Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke és Pogány Erzsébet, a SZAKC igazgatója.
A díj átadása előtt mondott beszédében Németh Zsolt kiemelte: ezt az elismerést azok kaphatják, akik életművükkel Magyarországot a nemzetpolitika pályáján tartják, e politikát nem engedik eltérni se jobbra, se balra, és tudják, hogy ezen a pályán egyirányú a forgalom, csak előre lehet menni, hogy a határon túli magyarok is háborítatlanul otthon legyenek a szülőföldjükön.
Hangsúlyozta: „csak rajtunk múlik”, lesz-e folytatása a nemzetpolitika reformkorának. A válasznak egyértelműnek kell lennie: igen, van folytatás, „esetleg más szereposztásban, de ugyanazt a darabot előadva”.
Németh Zsolt közölte: e kitüntetés előtt nem létezett olyan díj, amellyel elismerték volna azoknak a teljesítményét, akiknek munkásságát meghatározza az elkötelezettség a nemzet sorsáért, a jellemesség, a szakmai alaposság.
Az idén elhunyt Bíró Gáspárnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárának munkáját életében nem ismerték eléggé, ezt most pótolni igyekeznek a díj odaítélésével – mondta. Bíró Gáspárt közeli barátság, hasonló életút kötötte össze Lőrincz Csabával, két megtévesztésig hasonló erdélyi magyar értelmiségi sors az övék az ezredforduló hányattatásai között. Bíró Gáspár minden tettének indítéka az emberi jogok, a kisebbségek, a kiszolgáltatottak, az emberi méltóság és a kisebbségi magyarság védelme volt, vallotta, hogy a kisebbségi és az emberi jogok egyek és oszthatatlanok – emlékeztetett Németh Zsolt.
A 2009-ben alapított Lőrincz Csaba-díjjal tudósok, szakértők, írók és újságírók kiemelkedő külpolitikai, nemzetpolitikai tevékenységét ismerik el.
Ezt a kitüntetést kapta korábban Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Filep Tamás Gusztáv kisebbségkutató, művelődéstörténész, Orosz Ildikó, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola igazgatója, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Ódor Bálint, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, továbbá a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle és szerkesztősége.
A díj névadója, a 2008-ban elhunyt Lőrincz Csaba Sepsiszentgyörgyön született 1959-ben. Az erdélyi ellenzéki Limes-kör tagja volt, majd az 1980-as években áttelepült Magyarországra. Az első Orbán-kormány idején, 1999-től 2002-ig a Külügyminisztérium Közép- és Délkelet-Európáért felelős helyettes államtitkáraként dolgozott. Az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának főtanácsadójaként, egyetemi oktatóként és publicistaként is részese volt az ország külkapcsolatai és nemzetpolitikája alakításának. Nevéhez fűződik 2001-es kedvezménytörvény megalkotása, amelynek célja a határon túli magyarság szülőföldjén maradásának ösztönzése volt.
mti nyomán Felvidék.ma
Fotó: Nagy Béla, MNO
