A Cigány Tudományos és Művészeti Társaság 23. Nemzetközi Tudományos Konferenciáján Pasternák Antal A Komáromi Zsidó Hitközség nevében köszöntötte az emlékezőket a Holokauszt jubileumi 70. évfordulóján. Mint mondta, ez a rendezvény példamutatás is egyben, hiszen e cselekedetükkel az egyetlen emberi utat mutatják: nyíltan vállalják gyökereiket, őseiket, tragédiájukat. Pasternák Antal annak a Komáromi Zsidó Hitközségnek a vezetője, amely már több mint 220 éve van jelen Komárom városában. A ma már kisszámú gyülekezet, a holokauszt előtt több mint 2000 tagot számlált. A Komáromi Zsidó Hitközség napjainkban a Szlovákiában működő tíz közösség egyike, aktív programjaival az egész régióban minden érdeklődőnek oktat és tanít a zsidóságról és annak kultúrájáról, amely oktatásokat többnyire a Menházban, a Zsidó Kulturális és Közösségi Központban tartanak.
1996 óta rendszeresen megjelentetik a Hitközségi Híradó c. havilapot, amely tájékoztatja a közösség Komáromban élő, és a városból elszármazott tagjait. Szintén 1996-tól működik a Shalom klub, amely kéthavonta tartja összejöveteleit. Az évek alatt számos összejövetelt rendeztek, jó kapcsolatokat ápolnak a budapesti Országos Rabbi képző- Zsidó Egyetemmel és a MAZSIHISZ oktatási osztályával.
A konferencián elhangzott beszédében Pasternák Antal emlékeztetett, hogy közös a fájdalmuk, hiszen a vészkorszak áldozatai között egyaránt voltak romák és zsidók, Komárom városa pedig élen járt a szörnyű események meghatározó helyszíneként. A holokauszt Komáromban sem 1944-ben kezdődött, a déli oldalon már 1920-tól éreztette hatását a numerus clausus, majd a magyar parlament által hozott zsidótörvények. Az északi oldal 1938-ban került vissza Csehszlovákiától Magyarországhoz. Ennek ellenére a helyi közigazgatás gyorsan képes volt alkalmazni a zsidóellenes intézkedéseket. Hangsúlyozta, hogy ez csak a helyi hivatalnokok aktív közreműködésével és a lakosság passzivitásával magyarázható.
Beszédében kifejtette, hogy a komáromi erődök fontos, szomorú szerepet játszottak nemcsak a helyi és környékbeli több mint 3000 fős zsidó közösség összegyűjtésében, hanem későbbi deportálásában is. Ám kiemelte, hogy a zsidó mellett roma polgártársaink sokasága is raboskodott az erőd falai között. 1944 kora nyarán történt deportálások után is működött itt gyűjtőhely, ezzel lettek a komáromi erődök hírhedtek a maradék zsidóság és a roma közösségek megsemmisítésében. „Felfogásunk szerint az idei emlékév a múltra való emlékezés mellett elsősorban a jelennek és a jövőnek szól” – hangsúlyozta előadásában. Kiemelte: fontos, hogy ez a konferencia eljusson a helyi lakossághoz, hogy Komáromban is megkezdődjön a múlttal való szembenézés, az emlékezés fontosságának hangsúlyozása romákra, zsidókra és valamennyi áldozatra egyaránt.
Megemlítette, hogy Dél- Komáromban mindössze a Csillag erőd falán található emléktáblák emlékeztetnek a 70 évvel ezelőtt deportáltakra. Mégis vannak páran, a helyi iskolák tanárai és a múzeum vezetése közül, akik oktatási programokkal, kiállításokkal segítik a szembenézés folyamatát.
Beszédének végén megköszönte a szervezőknek a részvételi lehetőséget és eredményes tanácskozást kívánt a kétnapos konferencián az egybegyűlteknek.
Szalai Erika, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”49128″}