Katonai tiszteletadás mellett felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc 58. évfordulóján, október 23-án reggel, Budapesten a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység.
Az ünnepi ceremónián jelen volt mások mellett Áder János köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Pintér Sándor belügyminiszter, Bakondi György országos katasztrófavédelmi főigazgató, Papp Károly országos rendőrfőkapitány, Benkő Tibor, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, valamint a diplomáciai testület képviselői.
Délelőtt megkoszorúzta az 1956-os forradalom áldozatainak emlékhelyét Áder János államfő, valamint Selmeczi Gabriella országgyűlési képviselő, a Fidesz szóvivője a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában. A politikusok a Nagy Imre miniszterelnök és a névtelen áldozatok sírjánál, valamint a 298-as percellában felállított emlékhelynél is koszorút helyeztek el.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Széna téren tartotta meg ünnepi beszédét. A miniszter szerint a magyarok mindig is tudták, hogy ha időről időre katonai túlerővel elcsendesíthették, terrorral elnémíthatták is az országukat, végleg nem tiporhatták el.
Ha eljött az idő, a magyarok egyenes derékkal, büszkén álltak ki igazukért. Erre tanított 1956, erre bizonyíték 1848, Rákóczi és Thököly eszméje, és e szerint él és tesz a mai magyar kormány is, amely nem fél kiállni a magyarok igazáért, „azokért az eszmékért, amelyekért hőseink áldozták életüket” – mondta a Varga Mihály a megemlékezésen.
Hangsúlyozta: a magyaroknak az otthonuk, hazájuk függetlensége szent és sérthetetlen.
Kiemelte, hogy a kommunizmus elleni felkelések történetében a magyarok 1956-os forradalma volt a legnagyobb hatású. Bár a forradalom elbukott, máig ható eredményt ért el: az ’56-os hősök mutattak rá arra, hogy a kommunista országokban fennálló rendszerek valójában emberellenes, korrupt és a társadalmi osztályok egymás elleni kijátszására épülő diktatúrák – mondta.
A kommunista rendszer legitimációját aláásó magyar forradalom hatása végső soron a keleti blokk válságát és bukását okozta” – fogalmazott a politikus.
Hozzátette, a forradalmat lelkesedéssel támogató nyugati világ közvéleménye mégsem mindig értette, sőt olykor irreális próbálkozásként kezelte a magyaroknak a szovjet támadókkal szembeni fegyveres ellenállását. Szerinte azok, „akik így gondolták, nem tudták átérezni és megérezni a magyarok érzéseit” sem akkor, sem ma.
Varga Mihály arról is beszélt, hogy a magyarok közjóért vállalt közös erőfeszítése kovácsolja össze a nemzetet a nehéz időkben, és „ezért tudunk olyan sikereket elérni, mint az elmúlt években”, amikor „saját utunkat választva küzdöttünk meg a nehézségekkel”, az eredmények pedig még a kezdetben hitetlenkedőket is meggyőzték. A miniszter mindezek alátámasztásául több gazdasági adatot is ismertetett, például a gazdaság bővülését, a munkahelyek számának növekedését és az emelkedő lakossági fogyasztást.
A II. kerületi önkormányzat által szervezett megemlékezésen beszédet mondott Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára is, aki 1956. október 23-át sorsfordító dátumnak, útjelzőnek, a magyarok közös viszonyítási pontjának nevezte.
A politikus szerint azonban október 23. nem csak a magyarság történetében jelentős dátum, az ugyanis az egész nyugati civilizációnak erkölcsi és lelki felszabadulást hozott.
Fónagy János kiemelte: az 1956-os forradalom tiszta, őszinte, hősies volt, nem rombolt, nem tört-zúzott, „egyetemes európai értékek” és „a magyar nemzet kiirthatatlan igénye a szabadság iránt” vezérelték. Nem véletlen, hogy a Nyugat közvéleménye a magyarok oldalára állt, bár érdemi segítségükre nem számíthattunk – tette hozzá.
Az államtitkár 1956 mindenkor érvényes üzenetének azt tartja, hogy „szövetségesekre, partnerekre, támogatókra találhatunk ugyan, de saját érdekeinket, saját értékeinket és állampolgárainkat senki nem fogja helyettünk megvédeni”.
Végül azt mondta, az idei három választás bebizonyította, hogy nem veszett ki a magyarokból az összefogás képessége.
A koszorúzással záruló, Széna téri megemlékezésen több mint százan vettek részt, köztük egykori Széna téri harcosok. Többen is az 1956-os forradalom jelképének számító lyukas zászlót ábrázoló kitűzőt viseltek, és a tömegben ilyen lobogó is látható volt
A Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal (HM NRH) idén háromnapos programsorozatot szervezett az 1956-os forradalom emléknapja alkalmából.
A nemzeti ünnepen ingyenesen látogatható a Parlament és a Terror Háza Múzeum. A Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületében és a Széna téren a történelmi eseményekre emlékező kiállítással, a Corvin Moziban és a Tabán Kinotékában, valamint a Műegyetemen 56-os témájú játékfilmek vetítésével várták a látogatókat.
A Műegyetem rakparton 17 órától Hobo-koncert, valamint fényfestés volt. A programsorozat 19 órakor zártkörű díszelőadással zárult a Magyar Állami Operaházban, ahol beszédet mondott Áder János. A köztársasági elnök szerint 1956 a bizonyíték arra, hogy van értelme az áldozatnak, van értelme a bátor kiállásnak, van értelme az erkölcsi helytállásnak.
Áder János: 1956 a bizonyíték arra, hogy van értelme az áldozatnak
Október 23-a nemcsak más nemzetek tagjainak adott reményt, hanem a ’89-es szabadságküzdelmekhez is erkölcsi példát nyújtott – hangsúlyozta Áder János csütörtök este a forradalom és szabadságharc 58. évfordulója alkalmából az Operában rendezett díszelőadáson elmondott beszédében.
Áder János szerint a forradalom abból a közös érzésből született, amely úgy írható le: elég volt. Hangsúlyozta: a magyar nép százezrek üldözését, kisemmizését, milliók megfélemlítését, a kommunista terrort elégelte meg.
Ezt érezték a földjeiktől megfosztott földművesek, az „önkéntes békekölcsönnel” sújtott gyári munkások, a hazugságok tanítására kényszerített tanárok – fűzte hozzá -, akiknek elegük lett a kitelepítésekből, a munkatáborokból, az államvédelmi terrorból, az elvtelen elvtársakból, a cenzúrából, a besúgók és provokátorok hálózatából.
Azt mondta: a kommunisták ugyanakkor világossá tették, hogy sem a népakarat kinyilvánítása, sem a szabadság, sem a demokrácia, sem a függetlenség nem egyeztethető össze a szocialista államberendezkedéssel, „a nyugati segítség elmaradása pedig azt jelentette, mintha a szovjet tankok nyers túlerejével szemben számunkra nem volna értelme az ellenállásnak”.
Az államfő 1956 hatását kiemelten fontosnak nevezte a kommunista világbirodalom erkölcsi összeomlásában és Európa újraegyesítésében.
Úgy fogalmazott, nincs olyan európai nép, amelynek tagjai nagyobb áldozatot hoztak volna, hogy a második világháború utáni Európa ismét a szabad országok közössége lehessen. A köztársasági elnök hozzátette: november 4. soha el nem múló gyásza ellenére ezért mégis győztesnek tekinti a forradalmat.
Az államfő beszédében idézte John F. Kennedy, az Egyesült Államok egykori elnökének szavait, aki a forradalom után négy évvel azt mondta: „a történelem kezdete óta nincs még egy nap, amely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt – bármily kicsi is a siker esélye, és bármily nagy is az áldozat, amelyet követel”.
Bibó István kiáltványát is felelevenítette, amelyben a Nagy Imre-kormány államminisztere november 4-én passzív ellenállásra szólította fel a magyar népet a megszálló hadsereggel és a bábkormánnyal szemben.
Áder János beszédében személyes történetünk és nemzeti önazonosságunk részének nevezte az ’56-os forradalmat – 1848-hoz hasonlóan -, és mint mondta, jó érzéssel tölti el az is, hogy „végre olyan világot teremthettünk 1990-ben, amelyben mindkét nap emlékezete nemzeti ünnepünkké válhatott”. Hangsúlyozta: gyermekeinknek is tudniuk kell, hogy 1990 előtt a hatalom megtorlásának tette ki magát az, aki e két eseményre emlékezni kívánt.
A rendezvényen jelen volt Schmitt Pál volt államfő, Mádl Dalma, a néhai köztársasági elnök felesége, Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője, Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, Vejkey Imre, az Országgyűlés mentelmi bizottságának kereszténydemokrata elnöke.
MTI, Felvidék.ma
Fotó: MTI
{iarelatednews articleid=”49458,49462″}
