Beindult az EUTube, a biztosok blogokat vezetnek, az EP webtévét működtet – az unió egyre több időt, energiát és pénzt fordít arra, hogy kellően ismerje és használja napjaink infokommunikációs eszközeit. Az Európai Bizottság most konzultációt indított arról, hogyan kerülhetne Európa a Web 3.0-ra való átállás élvonalába.
Az Európai Bizottság egyik friss jelentésében felvázolta azokat a főbb lépéseket, amelyek lehetővé tennék, hogy Európa kihasználja az információs forradalom legfrissebb szolgáltatásait; ez a jelenség az olyan trendek egyre szélesebb körű terjedésének tudható be, mint a közösségi hálózatok, az online üzleti szolgáltatásokra való döntő mértékű átállás, a GPS-alapú szolgáltatások és a mobil televíziózás, valamint az intelligens azonosító címkék térhódítása.
A most közzétett jelentés rámutat, hogy Európa kedvező helyzetben van a fent említett trendek kiaknázásához, hiszen jelentős szakpolitikai támogatást kapnak a nyitott és a versenyt ösztönző távközlési hálózatok, valamint a magánélet védelme és a biztonság. A Bizottság nyilvános konzultációt indított azzal kapcsolatban, hogy milyen szakpolitikai és magánszektorbeli válaszokat kellene adni ezekre a lehetőségekre.
A Bizottság jelentése ezen kívül kitér az új szélessávú teljesítményindexre (BPI), amelynek segítségével össze lehet hasonlítani az olyan kulcsfontosságú intézkedések vonatkozásában megvalósított nemzeti teljesítményt, mint a szélessávú hozzáférés sebessége, ára, az ágazatban megvalósuló verseny és a lefedettség.
Az index alapján az EU-ban egyértelműen Svédország és Hollandia vezeti a rangsort a fejlett szolgáltatások igénybevételére képes, megfelelő ismeretekkel rendelkező állampolgároknak és vállalkozásoknak, valamint a versenybarát környezetnek köszönhetően. Az elégtelen verseny ugyanakkor visszafogja a fejlett technológiákra irányuló beruházási kedvet és magas árakat eredményez. Az olyan társadalmi tényezők, mint az informatikai ismeretek hiánya, a számítógéppel való alacsony felszereltség és az információs és kommunikációs technológiák esetében tapasztalható alacsony költési hajlandóság is nagymértékben akadályozza a további fejlődést. Magyarország a középmezőny végén foglal helyet, a szélessávú teljesítményindex alapján a listán tizenhetedik.
EUvonal
