A magyarországi gyakorlat szerint a magyarországi szlovák nyelvű tankönyvekben Szeged Segedínként, Pécs Pätikostolieként szerepel, s ez ellen Magyarországon soha senki nem emel kifogást – írta kedden a pozsonyi Pravda.
A lap utánanézett, vajon előfordulhat-e Magyarországon az, amit a szlovák oktatási tárca akar ráerőltetni a szlovákiai magyar iskolákra. A minisztérium utasítása értelmében a magyar tankönyvek magyar szövegében a helységnevek és földrajzi jelölések újabban csakis szlovák névalakban szerepelhetnek.
Ján Fuzik, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke szerint a magyarországi szlovákok nem is értik a Szlovákiában felbukkant problémát. A magyarországi gyakorlatból kiindulva számukra az a természetes, hogy a magyarországi szlovák tankönyvek szlovák szövegében előforduló helységneveket szlovákul írják, s a név első előfordulása után zárójelben közlik a magyar nyelvű névalakot is. Fuzik elmondja: a tankönyveket ugyan a magyar állam biztosítja, de a kiadványok kéziratait az Országos Szlovák Önkormányzat hagyja jóvá, s azoknak tartalmi részére is befolyást gyakorolhat. „A hagyományoknak megfelelően a magyar tankönyveket fordítják le szlovákra, de senki sem állja útját annak sem, hogy Szlovákiában kiadott (szlovák) tankönyvekből tanítsanak”.
A lap megszólaltatja a Budapesten élő szlovák újságírót, Gregor Martin Papučeket is, aki a minap fejezte be a magyarországi szlovák gimnáziumi tankönyv másodikos diákjai számára készült történelemkönyv szlovák nyelvű fordítását. Elmondja: szlovákul tüntet fel minden olyan magyar helységnevet, amelynek van szlovák megfelelője. Ha ilyen nincs, akkor marad a magyar névalaknál. Mivel a magyarországi szemlélet e tekintetben nagyon liberális, a fenti gyakorlat ellen senki sem emel kifogást.
„Valamilyen miniszteri bizottság” ugyan felülbírálja a kéziratot, de „soha nem emel ellene kifogást. Pécset mint Pa:tikostoliet, Székesfehérvárt mint Stolicny Belehradot, Szegedet, mint Segedínt jelölöm. Győrt azonban nem, mert annak szlovák történelmi neve, a Ráb, már feledésbe merült” – így a fordító. Papuček nem tagadja: nem hajlandó szlovákra fordítani azon magyar helységneveket, amelyeknek nincs szlovák névalakjuk, mert az sületlenség lenne.
Papuček úgy ítéli meg, hogy a szlovákiai és a magyarországi összehasonlítás „hajánál fogva előrángatott probléma”, mert amíg Szlovákiában minden helységnek és földrajzi jelölésnek van magyar (történelmi) neve, addig a magyarországi helységneveknek csak némelyikéről mondható el, hogy annak szlovák elnevezése is van. „Valójában nem is értem e vita lényegét, mert hiszen magyar szövegkörnyezetben senki sem fogalmaz úgy, hogy Bratislavában. Ez ugyanolyan értelmetlen lenne, mintha valaki szlovákul beszélve Münchent vagy Wient mondana (annak szlovák neve) Mnichov vagy Vieden helyett”.
dunatv.hu
