Gömörország apró zuga, a Vály-völgye hegykoszorúval körülvett katlanának utolsó zsákfaluja, Felsővály. Innen indult a Hazajáró legutóbbi műsora.
A Hazajáró, a Duna TV műsorárnak készítői hétről hétre bakancsot húznak, és nekiindulnak, hogy keresztül-kasul bebarangolják a Kárpát-medence varázslatos tájait, és bemutassák hazánk természeti és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján, a Délvidéken, a Muravidéken, Őrvidéken és Belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval haladnak vándorútjuk során. A Kárpátok fenséges gerinceitől várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át patinás városokig megannyi magyar emlék kíséri a „Hazajáró” soha véget nem érő útját. A legutóbbi, március 29-i adásban a Vály-völgyétől a Murányig gyalogoltak az alkotók.
A Vály-völgyben a Császár-dombon álló Árpád-kori erődített református templomában kórusének jelzi a magyar életet. A kórus vezetője, Szarvas László lelkipásztor fogja össze Felsővály református közösségét.
A ma is magyar többségű kistelepülés természeti környezete már a középkortól az erdőművelés és a gazdálkodás ideális színterét nyújtotta az itt élőknek. A hagyományos gazdálkodási formákat örökíti tovább a Kalas család.
Az Agrofarm vezetője, Kalas Béla elhivatott a helyi értékek megőrzése és az itthonmaradás feltételeinek megteremtése mellett is.
Az aktív turizmus híveként a Hazajáró műsorvezetői sem maradhattak ki a mezőgazdasági munkákból.
Majd nyugat felé keltek át az erdőkkel-szántókkal-virágos rétekkel borított dombvidéken.
Egy szép kis tó csillant fel a a szomszédos Balog-völgyben. A Meleghegyi–víztározó Felvidék legmelegebb vizű tava, hőmérséklete eléri a 27 °C-ot is.
A Balog-patak mentén tanösvény vezet a Derencsényi-karszt látványosságaihoz.
A tévések átléptek a nyelvhatáron, innen északra már nem számíthattak magyar szóra.
A Balog- és a Rima-folyók közötti dombon fekszik az Árpád-kori Karaszkó. A falu védőszentje szent László király, akinek itt található az egyik legjobban megőrzödött freskóciklusa.
Karaszkó után léptek rá a piros jelzésű Szécsi Mária turistaösvényre. Bekanyarodtak még Kiétére, megnézni az Árpád-kori település 13. századi román-gótikus stílusú templomát.
Továbbra is a Szécsi Mária turistaúton folytatták útjukat, s haladtak fel, észak felé. Nevezetes történelmi úton jártak, amely egykor Fülek várát kötötte össze Muránnyal. Aztán hirtelen eléjük került a murányi várhegy, Murányváralja.
Mielőtt még a várba felmentek volna, tettek egy túrát a Murányi Nemzeti Parkban, hogy megismerjék a patakok szabdalta Gömör-Tornai-karszt északnyugati darabkáját, a Murányi-fennsíkot.
A mészkő-dolomit fennsík rengeteg karsztképződmény és különleges élővilág otthona.
A Hosszú-mező egy különleges ménesnek is otthona: a hucul és a nordikus fajta keresztezéséből kitenyésztett hegyvidéki lovak jól mutatnak a virágos fennsíkon.
A vár alatti menedékháznál B. Kovács István régész, gömörológus várta őket, aki elmesélte a vár történetét. A Coburg-oszlop, a murányi vár főkapuja, Murány várának romjai tárultak eléjük.
A vár maradék fokairól és a Cigányka legendás mészkőszirtjéről körülnézve elkápráztatták őket a murányi karsztfennsík peremének meredek sziklái.
Délre a vár alatti falu, észanyugatra a fennsík, keletre a Stolica, eszakra a Királyhegy…
A Hazajáró 116. adását ITT>>> tekinthetik meg.
A fotókat a műsor facebook oldalán ITT>>> érik el.
Duna TV/Felvidék.ma
