A kassai Csemadok-székház felújított pincéjében október 27-én, kedden tanácskozás zajlott a jaroszlóiak javaslatáról, akik nemzetközi turistautat terveznek II. Rákóczi Ferenc nyomában. A javaslat nagy érdeklődést váltott ki, így számosan jöttek el Kassára. Kiderült, nyitott kapukat döngettek, mert a sárospatakiak már hosszabb ideje hasonló terveket dédelgetnek. Ez a tanácskozás is a Magyar Kultúra és Szlovák-Magyar Együttműködés Hete egyik rendezvénye volt.
A javaslattevők részéről eljött Waldemar Paluch, Jaroszló polgármestere és helyettese, Wiesław Pirożek, Zbigniew Możdżen tanácsadó, Stanisław Machała, a konzulok klubjának titkára, Bogusław Buliński, a jaroszlói Lengyel-Magyar Baráti Társaság elnöke, Marek Pieńkowski, a jaroszlói Szent Miklós templom rektora, Körmendy Adrienne, krakkói főkonzul, Hajdu Imre, Sárospatak önkormányzati képviselője, Tamás Edit, a Sárospataki Rákóczi Múzeum igazgatója, Branislav Švorc, a Sárosi Régió Területi Idegenforgalmi Szervezete ügyvezető igazgatója, František Bartko, Nagysáros polgármestere, Ján Holodňák, Felsővíz közpolgármestere, Ján Lukáč, Zboró polgármestere, Vladimír Kamenský, a Zborói Vár Polgári Társulás elnöke és e társulás titkára, Dorota Malinská, Varga Anna Tünde, Borsi polgármestere, Ľubica Chlebová, a liptói Vavrisó polgármestere, Gabriel Viszlay, a Kassai Önkormányzati Kerület (KÖK) Kulturális és Idegenforgalmi Osztályának a kisebbségi kultúrákkal foglalkozó referense, Orbán Máté Julianna, a Via Carpatia Európai Területi Társulás (ETT-EGTC) igazgatója, Erényi Tünde és ifj. Zachariaš István, a KÖK Regionális Fejlesztési Osztályának képviseletében, Szabó Ferenc az Abaúj Abaújban ETT igazgatója, Szabóné Kémeri Klára a Bodrogköz ETT vezetője és Szabó Ferenc, szintén az utóbbi társulás képviselője. Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója, Erdélyt – megfigyelőként – Bagosi Hajnal és Okos Márton képviselte.
Marek Pieńkowski ismertette városuk javaslatát, egyben bemutatta Jaroszlót is és elmondta, II. Rákóczi Ferenc ebben délkelet lengyelországi városban lelt ideiglenes otthonra 1711-ben, a szabadságharc leverése után. A rektor elmondta, először kelet-nyugati útvonalra gondoltak, majd ezután fogalmazódott meg bennünk az észak-déli út. Mivel Rákóczi Danckában is járt, így az út észak felé a Balti-tengerig szélesíthető és délen meg az Adriai-tengerig húzódhat. Ősidők óta erre kereskedelmi út vezetett.
Szerintük, az útvonal sokrétű haszonnal jár. A turistaút elősegíti a turizmust, ismerteti a kulturális örökséget, az emlékműveket és elősegíti az együttműködést. Ennek kapcsán be lehet mutatni a településeket, régiókat. Ki lehet adni albumokat, útikönyveket, ismertetőket és térképeket, tudományos konferenciákat és kutatásokat lehet végezni, népszerűsíteni lehet az interneten, kiállításokat, alkotóműhelyeket lehet szervezni, turisztikai információs pontokat lehet kialakítani, infrastrukturális fejlesztéseket lehet generálni.
Jaroszló, vagyis Jarosław – Iroszlónak is mondták magyarul – nagyjából 120 km-re fekszik a szlovák határtól. Majd egy film segítségével bemutatta a Kárpátaljai vajdaságban, a San folyó mellett fekvő várost, melyet 1152-ben említenek először. A benedek rendi apátságot 1611-ben alapították. Nem sokáig volt a szerzeteseké. 1782-től 1918-ig osztrák katonák birtokolták. Azután a lengyel hadseregé lett. 1939 és 1944 között a Wehrmacht használta, majd 1947 és 1988 között diákinternátus otthona lett, miközben temploma lepusztult. 1988 és 1991 között elhanyagolták, még tovább pusztult. 2007-13 között európai alapok segítségével sikerült helyreállítani az épületegyüttest. Ezen túl kulturális célokat fog szolgálni, ahol tervbe vették egy Rákóczi-emlékszoba létrehozását is, hiszen e falak között élt. A fejedelem néhány környezőtelepülésen is megfordult, így ebben a kulturális turizmusba azok is bekapcsolhatók.
Waldemar Paluch polgármester azt javasolta, hogy a régiók között turistautakat építsenek és az infrastruktúrát fejlesszék, ami kereseti lehetőségeket nyújt az ott lakóknak.
Hajdú Imre képviselő kifejtette, hogy ezzel a kérdéssel Sárospatak már évek óta foglalkozik. Kétnapos konferenciát is szerveztek. Ahhoz, hogy uniós pénzeket tudjanak felhasználni, élő kapcsolatokat kell kiépíteni. Minél hamarább hivatalossá kell tenni ezt a tervet és ki kell alakítani a kapcsolatokat a települések között. Szerinte már most ki kellene dolgozni egy szándéknyilatkozatot és azt rögtön aláírni.
Ezután az egyes küldöttségek szóltak hozzá a kezdeményezéshez. Azt pozitívan értékelték és saját elképzeléseikkel gazdagították. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az európai pályázati rendszer miatt, úgy kell majd a feladatokat felosztani, hogy a lengyelek és szlovákok közösen pályázzanak ugyanúgy, mint a magyarok a szlovákokkal.
Szabóné Kémeri Klára a fejedelemmel kapcsolatos településeket említette, mint Korlátot, vagy Fónyt, ezek gyönyörű vidéken feküsznek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a borsi Rákóczi-kastély felújításra szorul.
Zboró polgármestere úgy fogalmazott, hogy ők kis település egy nagy várral, melyet a helyi polgári társulás igyekszik felújítani. Településükön több Rákóczival kapcsolatos emlék is van.
Tamás Edit figyelmeztetett, Munkácsot is be kell kapcsolni. Azzal is mindenki egyetértett, hogy Ukrajnával is fel kell venni a kapcsolatokat.
Okos Márton kifejtette, Erdélyben is számos hely kapcsolható Rákóczihoz. Most csak kettőt említ, Gyulafehérvárt és Marosvásárhelyt. A kapcsolat Jaroszlóval is élő, hiszen az erdélyiek domborművet ajándékoztak, melyet idén szeptemberben lepleztek le és koszorúztak meg. Tegyük hozzá, ez Okos kezdeményezése nyomán valósult meg.
A résztvevők végül abban egyeztek meg, hogy november 23-án találkoznak a sárospataki Rákóczi-vár konferenciatermében, addig is tartják egymással a kapcsolatot és egyeztetnek. A sárospatakiak örömmel vállalták a házigazda szerepét.
Ebéd után Richard Raši főpolgármester fogadta a történelmi városházán a küldöttségeket. Elmondta, számára különösen kedves, hogy olyan településekről érkeztek, amelyek Rákóczival kapcsolatosak, úgy mint Kassa is. A krakkói főkonzulasszony röviden tájékoztatott az előző tárgyalásról. Felszólaltak az egyes polgármesterek röviden ismertetve elképzeléseiket. Hajdú elmondta, Sárospatak Kassa kistestvére, tartják a családi kapcsolatokat. Szent Erzsébet is összekapcsolja őket. Kassa a nemzetek békés együttéléséről volt híres. Rákóczi szellemisége is hirdeti. Végül meghívta a főpolgármestert november 23-ára Sárospatakra.
A találkozó végén egy közös fénykép készült és a résztvevők aláírták a város krónikáját.
A lengyel vendégek ezután a város nevezetességeivel ismerkedtek, virágot helyeztek el a Rákóczi-kriptában és megkoszorúzták a fejedelem szobrát. Majd az Orsolya-apácák templomában Marek Pieńkowski és Velák Tamás misézett a lengyel-magyar barátságért. Azután a Szent Gellért Magyar Pasztorációs Központban Körmendy Adrienne főkonzul röviden összefoglalta a délelőtti tárgyalás lényegét, majd Marek Pieńkowski ismertette a Rákóczi-útvonal tervét és egy filmet nézhettünk meg Jaroszlóról. A lengyelek hoztak néhány mézeskalácsot, melyen a közismert mondás olvasható: „Polak, Węgier, dwabratanki, i do szabli, i do szklanki.”
Pieńkowski az ezer éves lengyel-magyar barátság három epizódjára hívta föl a figyelmet. Az előadó elmondta, a szocializmus korszakában ezt nem oktatták. A lengyel-orosz háborúban az első világháború után, csak Magyarország segítette a lengyeleket lőszerrel és ez tette lehetővé a visztulai csodát. A lengyelek győztek.
A másik alkalom a Molotov-Ribbentrop paktum következtében lerohant Lengyelországból elmenekült lengyeleknek nyújtott Magyarország segítséget.
1956-ban viszont a lengyelek segítettek, amikor vért adtak. Egy nap alatt 12 ezren jelentkeztek véradásra. 15 repülőgép 800 l vért és 400 l vérkészítményt vitt.
Waldemar Paluch polgármester örömét fejezte ki, hogy kezdeményezésük kedvező fogadtatást kapott és mindannyiunkat meghívott városukba. „Minden magyart nagy szeretettel fogadunk!” – fejezte be szavait.
Szesztay Ádám főkonzul a lengyel-magyar barátság kapcsán kifejtette, ezt kellene közép-európai barátsággá, szolidaritássá szélesíteni. Ha nincs lengyel-magyar barátság, talán ki sem tört volna az 56-os magyar forradalom. Ez azért is izgalmas, mert hasonló szolidaritás uralkodott szlovák-magyar viszonylatban is a 20. sz. előtt. Gondoljunk Branyiszkóra! Hány szlovák dal született a Rákóczi-szabadságharc idején, van szlovák Kossuth-nóta is. Nem a politikai kapcsolatokat kell építeni, hanem azt a lelkületet felújítani, mellyel meg tudjuk haladni a 20. sz.-ban kialakult helyzetet.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”57152,57149,57122,57108,57094,57069,57043″}
További képek a fotógalériánkban tekinthetőek meg ITT>>.
