Csehország veszi át az Európai Unió soros elnökségét fél évre csütörtöktől, Szlovénia után a második tagállamként a 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai nemzetek közül.
Prága felkészülését mindazonáltal több előre nem látható tényező nehezítette, mindenekelőtt az új uniós reformszerződés életbe lépése körüli bizonytalanság, illetve az EU-val szembeni kétkedés (euroszkepticizmus) látványos jelenléte a cseh nagypolitikában.
Eredeti tervek szerint a reformszerződés a féléves cseh elnökséggel nagyjából egy időben lépett volna életbe, márpedig a dokumentum alaposan átalakítja majd az unió működését, benne rangos helyen az elnök(ség)i rendszert. Így a cseh kormánynak sokáig egyszerre kellett készülnie arra, hogy a szerződés hatályossá válik, illetve arra, hogy marad a régi rendszer. A júniusi írországi népszavazás után vált egyértelművé, hogy az utóbbi forgatókönyv lesz realitás.
A legutóbbi uniós csúcstalálkozó döntéseinek következtében azonban a cseh elnökségnek egyik feladata éppen az lesz, hogy folytassa a korábban abbamaradt készülődést a szerződés végrehajtására, amelyre a brüsszeli remények szerint legfeljebb egyéves csúszással, 2010 elejétől kerül sor. Nem könnyű feladatról van szó, mert a szerződés ugyan világosan magában foglalja a döntéseket elvi szinten, de azok gyakorlati érvényesítésének részleteit még nem dolgozták ki.
A cseh kormány már korábban összeállította elnökségi prioritásait, amelyeket – mint mindig, most is – behatárol az uniós kalendárium, mindenekelőtt a júniusi európai parlamenti választás, valamint az Európai Bizottság mandátumának közelgő (jövő őszi) lejárata. Erre az időszakra esik egyebek között a 2004-es keleti EU-bővítés ötéves évfordulója is, május elsején. A további bővítés előkészítése kiemelt prioritása a következő fél évnek, csakúgy, mint az EU és keleti partnerei (köztük Ukrajna és más volt szovjet tagállamok) kapcsolatainak intézményesítése.
Az új amerikai vezetés és az EU közti kapcsolatfelvétel ugyancsak a cseh irányítású hat hónap feladata. Barack Obama leendő elnök várhatóan csúcstalálkozó keretében találkozik uniós kollégáival.
Brüsszelben sokan már előre megbélyegzik a cseh elnökség teljesítményét egyes politikai erők euroszkepticizmusa, valamint olyan hátrányok miatt, mint az euróövezeti tagság hiánya, illetve a késlekedés a reformszerződés ratifikálásával (Írország és Lengyelország mellett már csak Csehország nem erősítette meg a dokumentumot, amelyet egyébként elsőként a magyar Országgyűlés hagyott jóvá). Sokak szerint gyengíti Prága pozícióját az is, hogy elődjéhez, a látványos eredményeket felmutató francia elnökséghez kellene felnőnie. Mindezt tetézi a folytatódó nemzetközi pénzügyi válság és az ismét kiújult közel-keleti feszültség.
Utóbbihoz kapcsolódik, hogy éppen Prága tervezte egy EU-Izrael és egy EU-palesztin csúcstalálkozó megrendezését. Kérdés, hogy ezt a tervet hogyan befolyásolják a helyszíni fejlemények.
A tavaszi elnökségek már-már hagyományos feladatává válik az orosz gázszállítások esetleges fennakadása miatti aggodalmak eloszlatása. Az ismét elindított orosz-ukrán gázárvita miatt Prágának is készülnie kell arra, hogy választ adjon az Ukrajnának szánt orosz gázszállítások esetleges szüneteltetése miatti uniós problémákra.
Az energiabiztonság fokozása egyébként ugyancsak kiemelt törekvése a cseh elnökségi félévnek. Napirenden szerepel a téma az uniós külügyminiszterek hamarosan sorra kerülő informális találkozóján is.
Megkezdődik a következő hónapokban az uniós költségvetési szerkezet átalakításáról szóló vita is. A 2013 utáni hétéves büdzsé kialakítása ugyanakkor már a következő elnökségi hármas, köztük Magyarország feladata lesz.
Az EU fővárosában némi kétkedéssel, de alapvetően jóindulattal néznek a cseh elnökség elébe. Kevesen gondolják úgy, hogy Prága belebukhat a feladatba, de annak sem örülnének, ha az uniós ügyek késedelmet szenvednének az irányítás bizonytalankodása miatt.
Az új EU-tagállamok közül elsőként Szlovénia már bizonyította, hogy képes megfelelni az elnökség bonyolult feladatának. Most Csehországon a sor, utána pedig – 2011 elején – Magyarország következik. Így magyar szempontból többszörösen fontos tapasztalatokat hozhat a cseh félév, függetlenül attól, Prágának mennyire eredményesen sikerül azt teljesítenie.
KárpátInfo.net
