Az Európai Unió még mindig messze van attól, hogy egységes és ütőképes politikát folytasson az emberi jogok védelme és előmozdítása érdekében világszerte – véli az Európai Parlament az emberi jogok helyzetével foglalkozó éves jelentésben, amelyet a brüsszeli plenáris ülésen fogadtak el csütörtökön.
Az EP felhívja az EU-tagállamok kormányait képviselő tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy azonosítsák azokat az országokat, ahol különösen nehéz az emberi jogok előmozdítása. Sürgeti azt is, hogy „e célból alakítsanak ki olyan kritériumokat, amelyekkel össze lehet mérni az országokat az emberi jogi besorolásuk alapján, lehetővé téve egyedi politikai prioritások megállapítását”.
A parlament „úgy ítéli meg, hogy elégtelennek bizonyult az Európai Unió képessége a válságok megelőzésére, az azokra való reagálásra, azok kezelésére és megoldására”.
„Az Európai Unió nem tett diplomáciai lépéseket az emberijog-védők érdekében számos országban, mint például Kínában, Tunéziában, Etiópiában, Iránban és Oroszországban, ami láthatóan azt tükrözi, hogy nincs konszenzus az Európai Unió tagállamai között” – így a szöveg, amelyet az EP sajtószolgálata idézett.
Tabajdi Csaba (MSZP) az EP szocialista frakciójának vezérszónokaként előrelépésnek minősítette a jelentést a kisebbségi jogok előmozdítása és a regionális és kisebbségi nyelvek védelmének tekintetében. Jelezte, hogy az EU-csatlakozásra váró nyugat-balkáni országokban a kisebbségek helyzete a stabilitás kulcsa, így a jelentés segít majd abban, hogy „elkerüljük a kettős mérce alkalmazását a tagállamok, illetve a tagjelölt országok és a harmadik országok megítélésében különös tekintettel az emberi jogi és kisebbségvédelmi politikára”.
Fontos, hogy az EU monitoring rendszere következetesebbé váljon e téren, növelve ezzel az Európai Unió szavahihetőségét és emberi jogi politikájának hitelességét – hangoztatta Tabajdi, kiemelve, hogy e tekintetben az uniós alapjogi ügynökség létrehozása előrelépést jelent.
Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) a témáról kiadott közleményében arra emlékeztetett, hogy számos módosító indítványt nyújtott be a jelentéshez, és ezek nagy részét el is fogadta a külügyi EP-bizottság. Ennek köszönhetően került be a szövegbe a nemzeti és nyelvi kisebbségek fogalma – szögezte le képviselő. Hozzátette: több sikeres módosító indítvány a gyerekjogokkal volt kapcsolatos illetve a gyermekmunka és gyermekkereskedelem elleni küzdelem szükségességét hangsúlyozta.
A jelentés ismételten felhívja az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki európai romastratégiát.
MTI
