Tizenöt perc alatt Pozsonyba lehet jutni Rajkáról, ezért egyre több szlovák – tehát nem felvidéki magyar, hanem magyarul nem tudó szlovákiai – család vásárol házat Rajkán. Eddig száz házat vettek meg és húszat építettek, így a helyi lakosság 15 százalékát teszik ki. Érdeklődtek az iskolai oktatás iránt is, de jelenleg nyolc gyerek kell egy iskolai osztály indításához, és annyi egyidős szlovák gyerek még nincs – derül ki az MR1-Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorából.
Rajkán számos ház oldalán tábla virít a felirat: „napredaj” azaz „eladó”, szlovákul. A településen egyre több a Pozsonyból kiköltöző, sokszor még magyarul sem tudó szlovák lakos, akik a helyi polgármester Bazsó Lajos szerint nehezen illeszkednek be a település életébe. Egy-egy ház ma forintban 30-32 millió forintért lel gazdára. A magyar családok Mosonmagyaróvárra költöznek, főleg a fiatalok. Milyen következményekkel járhat pl. a közigazgatásban, ha egyre több szlovák állampolgár talál otthonra Rajkán.
A riporter helyi lakosokat kérdezett, akik elmondták a betelepülőkről semmit nem tudnak, mert nem tudnak velük beszélgetni, ugyanis nem tudnak magyarul. Az ingatlaniroda munkatársait is megkérdezték, akik arról beszéltek, hogy azért vesznek a pozsonyiak lakást Rajkán, mert 15 perc alatt bejutnak a városba az autópályán a „telepesek“.
A polgármester, Bazsó Lajos elmondta: 860 ingatlan van Rajkán, ebből már százhuszat megvettek a szlovákok, azaz körülbelül a lakosság 15 százeléka szlovák. Néhány szlovák bejelentkezett a községbe, ezért előfordulhat, hogy a községi hivatalnak kötelessége lesz szlovákul tudó alkalmazottat felvenni a hivatalba.
Az iskola után érdeklődtek, de mivel 8 gyermek kell egy osztály megnyitásához, és ennyi gyermek még nincsen ezek a gyerekek nem járnak Rajkán iskolába. Az eladott házakból a fiatalok elköltöznek, a gyermekek nem Rajkán járnak iskolába, a község így kevesebb pénzhez jut, hiszen a gyermekek után nem kapnak pénzt, a szlovákok nem magyar állampolgárként Szlovákiában adóznak, a városi emberek nem tudnak beilleszkedni, egyrészt nem tudnak magyarul, nem köszönnek, nem kaszálják le a házuk előtt a füvet, nem tarják rendben a ház környékét. Közlekedési problémák is vannak, ezek az emberek nem tartják be a forgalom korlátozást.
A riporter felvetette, hogy a faluban az elszlovákosodádtól tartanak a lakók, mire a polgármester elmondta, hogy a második világháború után majdnem ők is Szlovákiához kerültek, csak a Rajkán eredő Mosoni Dunának köszönhetően maradhattak Magyarországon. A 3 falu, amelyik Szlovákiához került elszlovákosodott. Ezért nem csodálkozik a polgármester, amikor az EU-ra és schengenre szavaztak erre nem gondoltak.
A rajkai polgármester nem derülátó a Rajkára települők miatt, azok nem tudnak betelepülni, nem élnek közösségi életet, ezzel felbomlik a klasszikus falu közösség.
Ditrói Zoltán, MR1 Kossúth Rádió, Felvidék Ma
