Tegnap a médiák vezető helyen számoltak be a szlovák – magyar emberjogi parlamenti bizottság pozsonyi üléséről. Valamennyi kommentátor kiemeli, hogy a két fél nem jutott egyezségre a dunaszerdahelyi brutális rendőrségi beavatkozás ügyében. Kérdés marad az is, milyen dokumentumokkal áll elő a szlovák rendőrség?
Koholmány lesz, vagy valóság? Mert ha csak ők hiszik el, amit állítanak, akkor egy „kauzával”, azaz botrányos üggyel újra több lesz a két nép között. Annyira szükség volt a szlovák erőfitogtatásra? – ez továbbra is megmagyarázhatatlan marad!
Ezzel kapcsolatban Balog Zoltán külön nyilatkozott több médiának.
A Fideszes politikus üzenete a szlovákoknak: mosolyoffenzíva nem kell!
Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke aggályosnak tartja, hogy a szlovák fél megpróbál kihátrálni a novemberi dunaszerdahelyi labdarúgó-mérkőzésen történt, szurkolók elleni rendőrtámadás mögül.
Szerinte a találkozó egy pozitív és egy negatív dologra is felhívta a figyelmet. Pozitívnak a felek azon megegyezését tekinti, hogy egyfajta ellenőrző funkciót fognak gyakorolni a szlovák-magyar vegyes bizottságok felett, amelyekről azt sem tudni, működnek-e, s hogy milyen eredményeket érnek el.
„Azt viszont, ahogy a szlovák fél megpróbál kihátrálni a dunaszerdahelyi ügyből, nagyon aggályosnak tartom. Ha a rendőrattak ügyében nem hajlandók tovább együtt dolgozni – konkrétabban, mint ahogy ez most szóba került -, akkor nem látom értelmét annak, hogy tovább tárgyaljunk. Így ez nem lenne más, mint udvariassági mosolydiplomácia, amire szintén szükség van és fontos, de, ha azt szolgálja, hogy megkerüljük a súlyos kisebbségi, emberjogi kérdéseket, akkor vállalhatatlan” – fejtette ki véleményét Balog Zoltán az interjúban.
A rendszeres találkozók fontosságáról azt mondta: „Hol beszéljünk Dunaszerdahelyről, ha nem az emberjogi bizottságban? Megdöbbentő, amikor azt mondják, hogy ez nem tartozik ide, mert ez a belügyminisztérium hatásköre. A belügyi tárca emberjogi felügyelete nem az emberjogibizottságok feladata?”
Megjegyezte, hogy a magyar kormány az Európai Tanács futballhuliganizmust vizsgáló testületéhez fordult, állapítsa meg, mi a futballhuliganizmus és mi a rendőri brutalitás.
„Nem tagadom, van futballhuliganizmus, magyar is, szlovák is. De ez nem jogosítja fel a rendőrséget arra, hogy minden szurkolót huligánnak tekintsen. Az eredmény őszre, nyár elejére várható, de nekünk addig is vizsgálnunk kell a dokumentumokat. Ha nem lépünk előre, nem látom értelmét a mosolyoffenzívának” – szögezte le Balog Zoltán.
A Pátria Rádió Duray Miklóst kérte meg, hogy a szlovákiai magyarság szemszögéből értékelje a találkozót:
„Nyugodt, békés és tárgyilagos hangvételű volt a két parlament emberjogi bizottságának ülése. Azok az indulatok, amelyek az elmaradt budapesti találkozó után felgyülemlettek, azok teljesen megszűntek és feloldódtak. A két bizottság között érthető módon sok mindenben nem alakulhatott ki azonos nézet, hiszen teljesen más megközelítése van Magyarországon a kisebbségi kérdésnek, mint Szlovákiában. Déli szomszédunk elismeri a kisebbségek kollektív jogait, Szlovákia viszont nem. Ez a különbség a jogállásukra és alkotmányos értelmezésükre is. Ugyanez vonatkozik a kisebbségi önkormányzatok létére Magyarországon és nem létére Szlovákiában, valamint minden egyéb olyan jogokra, amelyek a nemzeti önazonossággal, és a nemzetiségek identitással függenek össze.
A honismereti tankönyv ügye is téma volt. Szlovákiában nemcsak a törvénymódosítás elfogadása okozott problémát, hanem azt követően is gondot jelent annak gyakorlati alkalmazása.
A Pátria Rádió ügyét a szlovák parlament vegyes bizottságának tagjai megpróbálták technikai kérdéssé lefokozni. Azzal egyet is lehet érteni, hogy valóban műszakilag probléma. De mivel nincs megoldva, ezért politikai üggyé vált.
Ami a dunaszerdahelyi szurkolók elleni rendőrségi brutalitást illeti, ez valószínűleg a továbbiakban is téma marad, mert az ügy nem csak Szlovákia belügye. Magyar állampolgárok is voltak az elszenvedői között, ezért Magyarországot közvetlen érinti. A téma fölött nem lehet elmenni egy kézlegyintéssel. Tény az, hogy mind a szlovák, mind a magyar fél ezt a kérdést hideg fővel és nyugodt hangnemben közelítette meg. Egyetértettek abban, hogy jogot sérteni nem lehet . A szlovák fél inkább azon az állásponton van, hogy nem történt jogsérelem, a magyar fél szerint viszont igen. A két bizottság között valószínűleg ősszel folytatódnak a tárgyalások,”- fejezte be mondanivalóját Duray Miklós.
A két tárgyalófél tagjai közül többen megerősítették, hogy az ülésen felvetődött Lengyel Krisztián, a legsúlyosabb sérült állami (rendőrségi) kártérítésének ügye is. Ezzel kapcsolatban František Mikloško, független köztársaságielnök-jelölt egy véleményen volt a magyar delegáció tagjaival. Ezt a javaslatot a szlovák fél részéről még ketten támogatták.
Zárszóként szeretném megemlíteni, hogy a dunaszerdahelyi esettel kapcsolatban minden demokratikusan gondolkodó, és a jogállamisághoz ragaszkodó szlovák állampolgár kötelessége követelni az ügy részletekbe menő kivizsgálását. Ez a feladat a DAC szurkolóira is vonatkozik. Egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy a rendőrség szakszerűtlenül végezze a dolgát. Ne tudja megkülönböztetni a tiszta búzát a konkolytól. Elfogadhatatlan, hogy újra a gumibotok beszéljenek az igazság és jog helyett.
Felvidék Ma, sk, -ddg-
