Móricz Zsigmond Tiszacsécsén született 1879. június 29-én. A 20. századi magyar realista prózairodalom legismertebb alakja ma lenne 130 éves.
1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellája, azonnali hírnevet hozott, felszabadította benne a kortársaihoz viszonyítva páratlan élet- és élményanyagát. Sorra születtek sikeres regényei, elbeszélései. A háborúban haditudósító volt, életközeli bemutatást adott a katonasorsról (Például: A macska, Kissamu Jóska). Sokat várt az őszirózsás forradalomtól, naiv hittel várta a Tanácsköztársaságot. Nyárra kiábrándult, ártatlanul meghurcolták, úgy érezte, félreismerték.
1912-ben házat épített Leányfalun, kezdetben a nyarakat töltötte ott, 1936-ban végleg oda költözött. 1929-33 közt együtt szerkesztette a Nyugatot Babitscsal, ám ellenkező szemléletük miatt otthagyta őket. 1939-től a népi írók atyjaként a Kelet népe szerkesztője lett. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével, aki fogadott lánya lett. Az egykori lelencgyerekről mintázta Árvácskát azonos című regényében.
Móricz Zsigmondra emlékezik július 26-án a Duna Televízió. Az író születésének 130. évfordulója alkalmából Szabó István filmadaptációját, a Rokonokat, valamint a Szép magyar novella-sorozatban készült Móricz-epizódot tűzték műsorra.
Július 26-án, vasárnap 15:00 órától láthatják a Szép magyar novella-sorozatban készült Móricz-epizódot, amelyben Bessenyei Ferenc olvassa fel Móricz Zsigmond (1879. június 29. – 1942. szeptember 5.) Tragédia című írását. A magyar novellairodalom remekművéről Tarján Tamás és Kristó Nagy István – aki személyesen is ismerte a Nyugat első nemzedékének vezéralakját – beszélget.
A 20:00 órakor kezdődő Heti Hírmondó című műsorban Móricz Zsigmond aktualitásáról, mondanivalójának jelenig ható érvényességéről beszélgetnek majd. Vendégük lesz Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, akinek az idén jelent meg A továbbélő Móricz című könyve.
20:45-től, a Heti Hírmondóban megkezdett témát folytatva, Szabó István Rokonok című filmjével emlékeznek az egyik leggazdagabb szókinccsel rendelkező prózaírónkra. A film jó példa arra, miért aktuális még napjainkban is az író üzenete.
Az Oscar-díjas Szabó István 2005-ben készült filmje Móricz Zsigmond Rokonok című regényének második filmadaptációja. A nagysikerű regényt esőként Máriássy Félix vitte filmre 1965-ben.
Móricz regényében három erő verseng és szövetkezik egymással: a rokoni kapcsolatok, a politikai hatalom és a pénz. Ugye, ismerős? Annak is, aki soha nem olvasta a Móricz-regényt, amelyben Kopjáss Istvánból Zsarátnok főügyésze lesz a korrupt Makróczy ellenében. Kopjáss tiszta ember. A zsebe üres, de a feje tele van szép, világmegváltó álmokkal. A főügyészi pozícióval azonban nemcsak jóra fordítható hatalom jár, hanem egy jó nagy disznóság is, a Sertéstenyésztő és sok-sok rokon… A rokonok egy része nyakig benne van a Sertéstenyésztő-panamában, a másik része pedig nagyon szeretne bekerülni. Kopjáss egy kicsit beleszeret a hatalomba, de még jobban egyik rokonába. Végül azonban elbukik, mert nem lehet valaki rokon és nem rokon egyszerre..
Móricz Zsigmond regényének aktualitása kétségtelen, s amikor Szabó István két évtizednyi szünet után ismét magyar filmet forgatott, nem véletlenül nyúlt épp ehhez a témához. Nála semmi sem véletlen, különösen a szereplőválasztás. Még az itt-ott fanyalgó kritikusok is elismerték, hogy a filmben rendkívül erős a színészi játék. Csányi Sándor, Pindroch Csaba, Eperjes Károly, Kállai Ferenc, Tóth Ildikó, Marozsán Erika, Molnár Piroska, Oleg Tabakov, Jirí Menzel.
Felvidék Ma, Szent Korona Rádió
