Október 26-án, hétfőn Füzérradványba igyekeztem, ahol a kastélyban Határtalanul – IV. Euroregionális konferencia címmel a magyar Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága és a Hegyközi Területfejlesztési Szövetség szervezésében valósult. Az utóbbi alelnöke, Antalóczy Attila levezetőelnökként működött közre.
Füzérradvány 5 km-re fekszik délre a szlovák-magyar határtól Ahogy neve is erre utal, Abaúj-Torna vármegye füzéri járásához tartozott. Kassától 45 km-re, ha a 2006-ban megnyílt úton, Szkároson és Hollóházán át közelítjük meg.
A településtől keletre fekvő Károlyi-kastélyhoz 1 km hosszúságú, 120 éves erdei- és feketefenyők által szegélyezett bekötőúton jutottunk el. A kastélypark Magyarország egyik legkülönlegesebb klímájú és hangulatú, hatalmas angolkertje. Két óriási platánfája az ország legnagyobb példányai közé tartozik. A teraszos franciakertből csodálatos panoráma tárul a látogatók elé. 100 hektáros parkját megtisztították és védelem alá helyezték.
Egy kis történelem
1567-ben a Perényi család kihalt, s a terület a kincstárra szállt. 1603-ban a hírhedt Báthory Erzsébet lett a birtokosa. 1620-ban a Báthoryak familiárisa, Réthey Péter lett a vidék ura, aki a mai kastély elődjét építette. A kastélyt és a hozzá tartozó birtokot I. Lipót 1686-ban Károlyi Lászlónak adományozta. Ezzel megkezdődött a füzérradványi kastély Károlyiak által történő birtoklásának több mint két és fél évszázados története.
E grófi család vadászkastélyaként, uradalmi gazdasági központjaként működött. 1843-ban Károlyi Ede (1821-1879) nagyszabású átépítésbe kezdett. A kastélyt romantikus-eklektikus stílusú reprezentatív épületté Ybl Miklós alakította át a tulajdonos tervei alapján (1857-1877). Ma Magyarország egyik legnagyobb kastélya. Ede fia, László feleségével, gróf Apponyi Franciskával az addig csöndes életet élő kastély belső tereinek átalakításához fogott. Bécsből, Velencéből, de főleg Firenzéből, és további városok híres régiségkereskedőitől reneszánsz bútorokat, textíliákat, művészi kőfaragványokat, ajtó- és kandalló kereteket, domborműveket hozatott. Csaknem két évtizedig gyűjtötték a reneszánsz és kora barokk díszítő elemeket és berendezési tárgyakat. A neoreneszánsz szellemben alkotott építészeti terveket Albert Pio milánói születésű bécsi építész készítette 1907 körül. Ekkor nyerte el reprezentatív jellegét a fekete-fehér-vörös színű márvánnyal burkolt márványfolyosó, valamint a két csavart vörös márványoszloppal egyedi szépségűvé varázsolt szalon, ahol a konferencia zajlott. László fiának, Istvánnak (1898-1967) felesége, Windischgrätz Mária Magdolna (1911-?) ötlete nyomán azt luxusszállóvá alakíttatták át. Ez lett Magyarország első kastélyszállója. 1938. május 8-án nyitotta meg kapuit, és rendkívül jövedelmezően működött 1945-ig, majd 1946 és 1948 között. Karády Katalin és Jávor Pál herendi porcelánból kortyolta itt a kávét. A vendégek kocsikáztak, lovagoltak, vadásztak, úsztak, kirándultak s a kandalló tüzének melegénél beszélgethettek. Aludni baldachinos ágyba tértek. A kastélyt 1945-ben államosították, de Károlyi István ellenállási érdemeire való tekintettel azt visszakapta. De az igen népszerű, eredeti bútorokkal berendezett kastélyszállót ismét elvették tulajdonosától (1948). A bútorok legértékesebb darabjai a sárospataki Rákóczi Múzeumba kerültek, ám számos berendezési tárgy tönkrement, vagy elkallódott.
1993 óta a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a kastély vagyonkezelője. Az épület helyreállítási munkái a déli szárny tetőzetének, valamint földszinti termeinek felújításával kezdődtek. Eddig másfél millió forintot költöttek erre. Még ugyanannyira lenne szükség, hogy eredeti pompájában díszelegjen.
Napjainkban a kastély földszinti termeiben a főúri világ hangulatát idéző belső terek láthatók, köztük az egykori könyvtárszoba, az ebédlő, a grófi szalon és hálószoba, valamint a márványmedencés fürdőszoba. Az épület a helyreállítást követően ismét a reneszánsz tárgyi kultúra gyűjteményes otthonává válhat.
A konferencia
A résztvevőket Antalóczy Attila, a Hegyközi Területfejlesztési Szövetség alelnöke üdvözölte, majd Czili Mátyás polgármester ismertette a kastélyszálló történetét, mely 1938-ban felébredt, s 1948 óta alussza csipkerózsika-álmát. A polgármester azért is örül minden rendezvénynek, mely e falak között zajlik, mert reménykedik benne, ha sikerülne újra üzemeltetni a szállót, ez munkahelyeket jelentene a település és környéke lakosságának. Azonban jelenleg a történet happy end nélküli. Pedig a Zempléni Hegyek, a madárdal, az évszázados fák olyan turisztikai értéket képviselnek, mely szinte egyedülálló. Antalóczy is megerősítette ezt a véleményt, hiszen a kastély együtt élt a faluval. Magát az élet lehetőségét jelentette. Egyetértő érdeklődéssel hallgatta e gondolatokat gróf Károlyi László is, aki a közönség soraiban foglalt helyet. A háború végén, 13 éves korában menekült szüleivel Bécsbe. Svájcban tanult, majd Peruban egy kávé-ültetvényt vezetett, később pedig Londonban dolgozott. A 90-es évek elején tért vissza Magyarországra.
A szlovák-magyar határmenti együttműködés lehetőségeit Gémesi Ferenc a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárságának államtitkára elemezte. Az emberek zöme arról sokat hallott, hogy a válság takarékosságra int – kezdte az előadó. – Arról már kevesebb szó esik, milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre. Itt van rögtön a centrum és periféria, vagyis a depressziós régiók (határmente) kérdése. A válság nyomán felértékelődött a helyben termelt élelmiszer, hiszen a szállítás drága. Ez erősítheti a helyi együttműködést. Tehát felértékelődik a mikrorégió. Megéri a centrumból sok mindent vidékre telepíteni. Az energiaforrások közül nagyobb a kereslet az alternatív források iránt. Szükség van korszerű ökológiai szemléletű gazdálkodásra. Uniós vonatkozásban megerősödnek a gazdasági harmonizációs törekvések és sokkal fontosabb lett az energiabiztonság. A kihívásokra választ kell adni.
A gondok egyike a forráshiány, mivel előfinanszírozásra van szükség sikeres pályázat esetén is. A másik az információhiány, mely máig tart, még ha e téren előrébb vagyunk mint 4-5 évvel ezelőtt. A legnagyobb kihívás viszont a politikai, társadalmi és regionális bizalomhiány. A területfejlesztés nem etnikai jellegű, mégis áttételesen a kisebbségi szempontok is felmerülnek. Nem régiókat kell etnicizálni, hanem etnikumokat regionalizálni. Ez szolgálja a többséget és kisebbséget egyaránt.
A magyar-szlovák kapcsolatokban számos feladat vár ránk. Paradigmaváltásra lenne szükség a nemzetpolitikában. Szoros együttműködéssel össze lehet hangolni az identitásmegőrzést kisebbségi, nemzeti és területi vonatkozásban. Ezt szolgálják a közös kormányülések. Ehhez azonban elengedetlenek a helyi kezdeményezések. Korábban is történtek ilyen lépések, ám a nemzeti kereteken túl az EU-n belül jóval átgondoltabb módon nyílik erre lehetőség, s a kezdeményezések a kormányoktól függetlenül is működni tudnak. Van rá példa magyar-ukrán-szlovák vonatkozásban is. Fontos szempont, hogy kiküszöböljék a párhuzamosságot. Ne építsünk két szennyvíztisztítót. Hangoljuk össze az utak építését (Hollóháza-Szkáros, Kéked-Abaújnádasd), melyek politikai okoknál fogva szűntek meg. Közösen indítsunk buszjáratot. Mindez mozgásteret biztosít. Prioritást élveznek a kerékpárutak, az Ipoly-hidak, valamint a turisztikai infrastruktúra kiépítése. A turizmus esetében kedvező, hogy mindenki az anyanyelvét használhatja a határ túloldalán. Gond, hogy hosszadalmas az előkészítés, mivel általában a döntéshozatal elhúzódik, miközben megváltoznak a feltételek. Ezen nem sokat lehet változtatni. Jelentős EU-forrásokon kívül szükség van a kedvező politikai környezet biztosítására. Ha a kormányok nem avatkoznak be, akkor az együttműködés zökkenőmentes lehet. S erről már a következő előadó szólt részletesebben.
Dr. Czukor József külügyminisztériumi szakállamtitkár a magyar-szlovák kapcsolatok Szécsény után címmel számolt be a politikai helyzetről. A határok megszűntek, ám néha erősen meghúzzák azokat s a hétköznapokban, a lelkekben még nem omlottak össze.
Ez a nyár a magyar diplomácia számára nem volt szerencsés. Bárhova nyúltak, rossz visszajelzések érkeztek, s augusztus végén krízishelyzet alakult ki, Sólyom László meghiúsított révkomáromi látogatásával kapcsolatosan. Súlyos gond, ha egy EU-s tagállam elnöke nem látogathat egy másik EU-s tagállamba. A másik gondot a nyelvtörvény módosítása okozta. Ez a lépés felborította a szlovák-magyar egyensúlyt. Mivel létezik egy kisebbségi nyelvtörvény is, azt össze kellene hangolni a másikkal. Magyar kérés ellenére, a szlovák fél nem volt hajlandó elhalasztani a törvény tárgyalását az EU-kampány utáni időszakra. Mi okozza a helyzet kiéleződését? – tette föl a kérdést az előadó. – Mi is követhetünk el hibákat, ám alapvetően a kormánykoalíciót alkotó Szlovák Nemzeti Párt magyarellenessége a gondok forrása. Szlovákia most szerveződik állammá. Keresi saját identitását és sajnos, saját nemzeti építkezésében úgy vélekedik, a magyarok állnak ennek útjában. Ez maga után vonja a kisebbségi jogok errodálását. A módosított nyelvtörvénnyel az a gond, hogy a kisebbség azt veszélyként éli meg, s emiatt elbizonytalanodik. Mivel sok értelmezést enged meg, mítizálódik, a veszélyek önálló politikai életet kezdenek élni, s közben nem sikerül tárgyilagos vitát indítani. Knut Vollebaek (EBESZ) ajánlásai közül a legfontosabb, hogy biztosítani kell a kisebbségi nyelv védelmét és a törvényt meg kell fosztani többértelműségétől. A szabályozás legyen rugalmas és megengedő a kisebbségekkel szemben. A kisebbségi nyelvtörvény biztosítson stabil kereteket. Kapcsolataink oly módon megromlottak, hogy a jogi kérdéseket kétoldalúan nem lehet megoldani. A szécsényi intézkedéscsomag az együttműködés további alapja lehet. Egyike ezek közül a közös történelemkönyv, mely kölcsönösen megmutatja, ki hogyan látja közös történelmünket. A roma kisebbség kérdését is közösen kell áttekinteni, hiszen ez a leszakadt, elszegényedett népcsoport a határ mindkét oldalán hasonló gondokkal küzd. Milyen kilátásokat várhatunk el? A szlovák-magyar kapcsolatok kétarcúak. Gazdasági területen dinamikus növekedést mutatnak, politikai szinten viszont növekszik a feszültség. Szlovákia Magyarország hatodik legfontosabb partnere. A válság ellenére sem került sor drámai visszaesésre. A szlovák állampolgárok 40 milliárd eurót fektettek be Magyarországon. A szécsényi találkozó jó alapot nyújt ennek kezelésére. Tudomásul kell venni, hogy több az összekötő tényező. Mindkét ország a pénzügyi válság vesztese. Ebben az átrendeződésben is több a közös érdek. Fejlődési pályára kell állni, miközben hasonló pályaíven mozgunk és hasonló módszerekkel küzdünk. Fejleszteni kell az infrastruktúrát, hiszen ez az energiabiztonság szempontjából fontos. A legutóbbi energiakríziskor Magyarország nem tudott Szlovákiának segíteni, mert nem volt közös vezeték. Könnyebben tudjuk kezelni a helyzetet, ha együttműködünk. A magyar álláspont szerint, magyar érdek az építkezés. Meg kell békülni. Nem pazarolhatjuk az időt az indulatok felkorbácsolására. A másik oldalon nem legyőzhető partner áll. Nem nulla összegű végjátékban érdekelt a magyar fél, csak olyanban, ahol mindkét fél nyertes lesz. A magyar nézőpont világos. Magyarországnak nincs ellenségképe, mindig tisztelte a szlovákokat, Szlovákiát sohasem fenyegette. Viszont elvárja, hogy a kisebbségi közösségek jogait tartsák tiszteletben. Ne folytassanak olyan politikát, amely nyomán a kisebbség fenyegetve, megfélemlítve érzi magát, s rendelkezésére álljon a szükséges jogi háttér. Dialógussal oldjanak meg minden vitát. Meg kell egyezni a nyelvtörvény-módosítás módosításában. A kisebbségi intolerancia ne legyen állami érdek. Magyarország részéről van készség a történelmi megbékélésre. Sokat segíthetnek a nyári egyetemek, a tudományos konferenciák. Reméljük, van erre hajlandóság „szlovák barátaink” részéről is – fejezte be az előadó.
A turizmuspolitika aktuális kérdéseiről Dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának szakállamtitkára szólt. A turizmusnak nemzetgazdasági szerepe van. Ez 2005-ben a GDP 8,8%-át jelentette. Ez a szféra négyszázezer ember foglalkoztat Magyarországon. A hátrányos régiók felzárkóztatásában komoly szerepet játszik. Egyik fontos társadalmi hatása, hogy javítja az életminőséget. A gazdasági válság nyomán 10-15%-os visszaeséssel számoltak, ám ez jóval kisebb volt. Szükség van nemzeti turizmus-stratégiára, mely kiterjed a különböző ágazatokra (lovas, kulturális, vízi, kerékpáros turizmus, agroturisztika). Jövőre éppen a fesztiválturizmust fogják propagálni. Vonzerőt jelent az épített örökség (várak, kastélyok), a védett területek, de szükség van a szolgáltatások párhuzamos fejlesztésére. A templomok helyreállítása viszont a vallási turizmust erősítheti. Mindennek persze vannak jogalkotási, vagy fogyasztóvédelmi vonatkozásai is. Kassa 2013-ban Európa kulturális fővárosa lesz, s ezt is ki kell használni.
A válságból való kilábalás lehet gyors, hosszabb ideig tartó, vagy elhúzódó. Egy, másfél év múlva ez véget érhet, s akkor tovább lehet erősíteni Magyarország turisztikai hírnevét. De hagyományainkat óvó, megőrző turizmusra van szükség.
Szűcs Balázs, a Magyar Turizmus Zrt. marketing igazgatója A desztinációs marketing együttműködésben címmel tartott előadást. Észak-Magyarországot kevésbé sújtotta terület volt a turistaforgalom szempontjából, mivel a turisták négy ötöde belföldi. Ez a terület az egyik leggazdagabb régió. Majd a turisztikai desztináció együttműködési lehetőségeit elemezte, amikor meg kell szólítani a gazdasági szereplőket az együttműködés érdekében. A desztinációs marketing szintjei különbözőek lehetnek. A célterület lehet nemzetközi, országos, regionális, kistérségi és helyi. Távolabbi országok esetében (Japán, Kína, Oroszország, USA) a nemzetközi desztinációt kell előnyben részesíteni. A közeli országok esetében viszont már az alacsonyabb szintű célterületek ajánlása a járható út.
Országos feladat, hogy a turistákat itthon tartsuk, de ehhez reális alternatívát kell kínálni. A tematikus turizmus (kulturális, sport, vízparti, kulináris vagy egyéb) nem azt jelenti, hogy mást nem kell felajánlani. Átfogó kampányokra van szükség. De ehhez szükséges a vendégbarát szemlélet. A régió lakosait is be kell vonni, mindenkit, akivel a turista találkozik.
Dr. Jandala Csilla, főiskolai tanár (Harsányi János Főiskola, Budapest) A turisztikai együttműködés lehetőségeit vette sorra a vidékfejlesztésben. A turizmus döntő része nem a városokra irányul. A célterület politikai, gazdasági, biztonsági és egészségügyi vonatkozásai nagyon fontosak. Megoldást nyújt a foglalkoztatás számára, segíti a kisvállalkozásokat. Így népességmegtartó hatása is van. Ő is a vendégbaráttá nevelést tartja elsődlegesnek, amit már az iskoláskorban kell elkezdeni. Ennek fontos része a nyelvtudás és a megfelelő információk birtoklása. A turizmus a vidékfejlesztést is szolgálhatja, gondoljunk csak a vízi-, gyógy- vagy lovas turizmusra. Említett néhány sikeres példát is, amikor egy település, mely nem rendelkezett különleges adottságokkal, éppen passiójáték rendezésével vonzza a turistákat. Magyarpolányon a falu apraja-nagyja karácsonytól májusig ennek lázában él. Ma már alkotótáboruk is van, s a rendezvény nemzetközi hírnévre tett szert. A balatonfelvidéki Kapolcs Művészetek Völgye rendezvényt működtet. Pusztamérges (Csongrád) frissen tatarozott házaival, ápolt pázsitaikal és mindenütt pompázó virágaival 1996-ban I. helyezést ért el a Virágos Magyarországért címmel meghirdetett mozgalomban és különdíjat, „Európa Oscar”-t kapott az Európai Falufelújítási Díj elnyerésére kiírt versenyben. Nyári egyetem és erdei iskola is jó ötletnek számít. Ez is mind kétoldalú dolog, mert az egyik oldalon a kereslet áll, a másikon a kínálat. De a kereslet elébe lehet menni. Erre jó például az attrakcióturizmus.
Végül Szemán Tibor, irodavezető a Szlovák-magyar határon átnyúló idegenforgalmi együttműködési programok fejlesztése című előadásában bemutatta a Bodrogtour Idegenforgalmi Fejlesztési Egyesületet, mely 2007 decemberében alakult Királyhelmecen. Feladatának tekinti olyan tevékenységek koordinálását, amelyek a turizmusban lévő együttműködésre és a szolgáltatásaik propagálására irányulnak. A szervezet tagjai között találunk önkormányzatokat, civil szervezeteket, vállalkozókat és magánszemélyeket, akik az együttműködés kibővítése céljából társultak a magán- és közszférában. Beszámolt részleges sikereikről is. A Bodrogon Horthy Miklós sétahajóján lehet hajózni. Akit közelebbről érdekel e szervezet idegenforgalmi fejlesztési stratégiája törekvései és eredményei valamint, hogy közös céljait miképpen kívánja elérni, látogassa meg a honlapjukat: Bodrogtour Idegenforgalmi Fejlesztési Egyesület.
Felvidék Ma, Balassa Zoltán
Képek tekinthetők meg a Képgalériában
A füzérradványi kastély
Antalóczy Attila
Gémesi Ferenc
