A nemzetközi válság alaposan megtépázta a nagyrészt külföldi tőkével működő, exportorientált visegrádi országokat is – vajon melyikükön hogyan segít kormányuk gazdaságpolitikája?
A válságot, legalábbis a hazai össztermék (GDP) szintjén, csak Lengyelország úszta meg, mert ott a hazai piac nagysága némileg ellensúlyozta a nyugati exportpiacok szűkülését. Lengyelország gazdasági növekedése tavaly 5 százalékos volt, idén az első negyedévben 0,8 százalékra lassult, majd a harmadik negyedévre már 1,7 százalékra kapaszkodott föl a növekedés üteme.
Csehországban az autó- és gépipari kivitellel túlsúlyos gazdaság tavaly 2,3 százalékkal bővült. A cseh GDP idén az első negyedben 4,3 százalékkal, a másodikban 4,7 százalékkal, a harmadikban 4,1 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbit. Exportja a harmadik negyedévben 7,0 százalékkal, behozatala 7,5 százalékkal kisebb volt mint tavaly.
Szlovákia – egy lakosra számolva a világ legnagyobb autógyártó országa – hazai összterméke tavaly 6,2 százalékkal nőtt, de az idei első negyedévben 5,7 százalékkal visszaesett, és még a harmadik negyedévben is 4,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Exportja tavaly 3,2 százalékkal nőtt, idén a harmadik negyedévben viszont 15 százalékkal kisebb volt az egy évvel azelőttinél. Az import ugyanakkor 17 százalékkal volt kisebb, a hazai fogyasztói piac nagy visszaesését is jelezve.
Magyarország hazai összterméke tavaly 0,4 százalékkal nőtt, idén az első negyedévben 6,1 százalékkal, a másodikban 7,4 százalékkal, harmadikban 7,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A GDP-számításhoz figyelembe vett export a harmadik negyedévben 6,9 százalékkal, az import 14,6 százalékkal volt kevesebb az egy évvel azelőttinél.
A jelek szerint a kormányzati gazdaságélénkítő és -mentőprogramok a – Lengyelországot kivéve – fő húzóerő, az export elgyengülését sehol sem tudták ellensúlyozni, viszont tarkább kínálata miatt a magyar export a szomszédokénál valamelyest kevésbé csökkent.
Lengyelországnak, az idénre várt 1,2 százalékos átlagos gazdasági növekedés után, jövőre 1,8 százalékos, 2011-ben 3,2 százalékos növekedést jósol az Európai Bizottság.
Csehországnak erre az évre 4,8 százalékos GDP-csökkenést, jövőre 0,8 százalékos növekedést, 2011-ben 2,3 százalékos javulást valószínűsít a bizottság.
Szlovákia számára Brüsszel előrejelzése idénre 5,8 százalékos visszaesés, jövőre 1,9 százalékos növekedés, 2011-ben 2,6 százalékos többlet.
Magyarországnak az EU-előrejelzés idénre 6,5 százalékos visszaesés, jövőre 0,5 százalékos további romlás, 2011-ben 3,1 százalékos GDP-növekedés.
A lengyel növekedést, illetve a magyarnál kisebb visszaesést, jövőre talán növekedést a hazai fogyasztás kormányzati segítése támogatja a többi „visegrádi” országban idén és föltehetőleg még jövőre is. Ennek azonban rémisztő ára van és lesz.
Szintén az Európai Bizottság utolsó előrejelzése szerint Lengyelország államháztartási hiánya idén a GDP 6,4 százaléka, jövőre 7,5 százaléka, 2011-ben 7,6 százaléka lesz, mind messzebb az európai egészségküszöbnek tartott – és az EU-tagok számára kötelezően előírt – legföljebb 3,0 százaléktól.
Csehország számára a brüsszeli előrejelzés idénre 6,6 százalékos, jövőre 5,5 százalékos, 2011-ben 5,7 százalékos hiány.
Szlovákiában idén 6,3 százalékos, jövőre 6,0 százalékos, 2011-ben 5,5 százalékos hiány várható az Európai Bizottság szerint.
Magyarországon ellenben idén csak 4,1 százalékos, jövőre 4,2 százalékos, 2011-ben 3,9 százalékos hiányra számít a brüsszeli bizottság, idénre és jövőre némileg nagyobbra ugyan a magyar kormány 3,9 százalékos, illetve 3,8 százalékos előrejelzésénél.
Ám még a magyar kormányénál is jobbak a piaci elemzők előrejelzései. A Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) londoni befektetési részlege már ősszel növekedést jósolt a magyar gazdaságnak a jövő év átlagában: 0,2 százalékost, és 2011-re 4,5 százalékos GDP-többletet valószínűsített azzal, hogy közben a GDP-arányos államháztartási hiány 2 százalék alá csökken.
A JP Morgan szakértői szerint Magyarország „abban az egyedülálló helyzetben van”, hogy amint a növekedés beindul, nem lesz szüksége a költségvetés szigorítására. Ez azt sugallja a JP Morgan szerint, hogy Magyarország középtávú növekedési kilátásai különösen kedvezők.
Kissé szenzációs, de a valóságtól el nem rugaszkodó fogalmazásban a Bank of America-Merrill Lynch szakértői már korábban is megjegyezték, hogy Magyarország „költségvetési világbajnok” lehet. A magyar kormány kénytelen volt a válsághoz időzíteni a már korábban szükségessé vált, kemény költségvetési megszorításokat – gazdaságösztönzésre csak pénzek átcsoportosításából jutott -, miközben a világ nagy része lazított. Így Magyarország a világ gazdaságai közül a legerősebb államháztartási pozícióban kerülhet ki a mostani, világméretű visszaesésből, a BoA-ML szerint.
A Bank of America Merrill Lynch elemzői úgy vélik, hogy az államháztartási deficit fő száma elleplezi a mögöttes, kemény költségvetési szigorítást, mert nem tartalmazza a nagy ciklikus hanyatlást. Márpedig az OECD becslése szerint jövőre Magyarország elmaradása 11 százalékos lehet a potenciális GDP-től, és ez a legnagyobb az OECD-ben. Ez viszont egészében azt jelenti, hogy Magyarországon az államháztartás fő száma akár egyensúlyt is jelezhet, amint a gazdaság föllendül, feltéve, hogy nem változik a költségvetési politika.
Ez pedig azt jelenti, hogy – szinte mindenki mástól eltérően – Magyarországon nem lesz szükség megszorításokra akkor, amikor a gazdaság föllendülése érezhetővé válik, vagyis a másféle válságkezelés miatt Magyarország versenyképessége javul, miközben a szomszédoké romolhat.
Mészáros György, az MTI munkatársa
