Számadást tart Seres Lajos, a Galánta járásbeli Alsószeli község polgármestere az elmúlt választási időszak eredményeiről, ugyanakkor a jövő terveiről is tájékoztatott.
A négy évvel ezelőtt vállalt programból mit sikerült egészen, vagy részben teljesíteni?
Még az előző időszakkal kezdeném, mert a legnagyobb vállalásunk az Alsószeli Idősek Otthona rekonstrukciója és modernizációja volt. A pályázat még 2004-ben született, de a megvalósítást csak 2007-ben kezdhettük el és 2008 októberében fejeztük be. A 17,5 millió koronás úniós támogatáshoz két millió körüli összeggel járultunk hozzá saját forrásból. Az eredmény – egy modern, jól felszerelt intézmény 52 férőhellyel és 26 alkalmazottal. Ugyancsak a 2004-es évben született kormánydöntés a Galánta és agglomerációja szennyvizeinek megtisztításáról, melynek keretében a nyitrai Vízművek Rt. közel 80 millió koronás beruházásaként megépült községünkben a csatornahálózat. 2008-ban átértékeltük az addig kizárólag magánerős építésű családi házakra alapozott lakásépítési koncepciónkat és napjainkra három bérházban 18 modern lakás épült fel, mintegy 1,1 millió euró értékben. Műfüves sportpályát és gyermekjátszóteret építettünk a magyar iskola területén, amely a tanítási órákon kívül a legszélesebb nyilvánosság számára rendelkezésre áll. Lényegesnek tartom megemlíteni, hogy – programunk szerint – a község használaton kívüli épületeit – csaknem kivétel nélkül – vállalkozások céljára bérbe adtuk.
A falu életének melyik területe az, ahol lényeges fejlődés tapasztalható?
Természetesen fontosak a beruházások, az anyagi jellegű fejlesztések. Örömmel mondhatom, hogy óvodáinkat és iskoláinkat pénzügyi lehetőségeink határán is támogattuk, színes, pezsgő kulturális élet van községünkben – itt az Alsószeli Jurtanapokat, mint a régió egyik jelentős kulturális megmozdulását – mindenképpen meg kell említenem. Jól működik a Csemadok, a Varsás táncegyüttes, az ALSZIK, a Zele törzs, utóbbi években jól megy futballistáinknak is. Ambiciózus lelkészeinknek köszönhetően a hitéletben is – elsősorban a fiatalokkal való foglalkozás területén – jelentős előre mozdulás tapasztalható. Vannak aktív szakmai és civil szervezeteink, ezek mögött, vagy talán „mellett” általában ott áll az önkormányzat és anyagilag, szervezésileg, egyfajta hátteret, infrastruktúrát biztosítva működésükhöz. Elvünk, hogy mindenkit támogatunk, aki a község életének valamely területén aktivitást mutat, tevékenykedik, mindenkivel együttműködünk, aki igényli. Elidegenedő világunkban szerencsére sokan tudnak és akarnak másokért dolgozni, nekik köszönhetően is élhetőbb az élet községünkben.
Vannak-e félbehagyott vagy befejezetlen projektjeik?
A napokban írtuk alá a szerződéseket két pályázat megvalósításáról a Leader programot felügyelő mezőgazdasági minisztérium szakmai intézményével. Az egyik járdarekonstrukcióra és kerékpárút építésére, a második a ravatalozó épületének felújítására és hozzá fedett előtér kialakítására vonatkozik. E pályázataink kivitelezése már folyamatban van. További két nagyon fontos pályázatunk elbírálás alatt áll, mégpedig a közvilágítás rekonstrukciója és a hulladékudvar kialakítása a mácai illegális szeméttelep egy részén. Ezek együttes értéke 1 millió € körül van. Fontolgatjuk a bérlakás program folytatását is, de a kormány által módosított feltételek miatt – az új program szociális lakásépítésről beszél – át kell dolgoztatnunk az eddigi tervdokumentációnkat.
Az Önök véleménye szerint az államnak, a törvényhozásnak, az önkormányzatiság melyik területét – feladatát, szerepét, stb. – kellene átértékelnie a jobb, minőségibb munka érdekében?
Az önkormányzatok fejkvóta alapú támogatása, amit Ivan Mikloš előző pénzügyminisztersége idején vezettek be, objektív és a gazdaság növekedése esetén megfelelő forrásokat biztosít az önkormányzat eredeti kompetencián alapuló feladataihoz. A mostani magas munkanélküliség miatt az önkormányzatok bevételei talán a túlélésre sem elegendők, ezért központi programok kellenének, hogy rajtuk keresztül mérsékelni próbáljuk a válság negatív hatásait. A kormány programja szerint indulnak majd ilyenek, de emellett úgy hallom a pénzügyminiszter arra buzdítja majd az önkormányzatokat, hogy növeljék saját bevételeiket, magyarán emeljenek adót. Jelen helyzetben nem terhelhető tovább a lakosság, sőt a vállalkozások sem nagyon. A beruházásokat, fejlesztéseket lehet hitelből finanszírozni, de az óvodák, iskolák működését, a kultúra a sport támogatását nem.
Hogyan értékeli a szűkebb és a szélesebb régió településeinek együttműködését, illetve a testvértelepülési kapcsolatok színvonalát?
Egyik legnagyobb eredményünknek és közös sikerünknek a Termál Kistérség létrehozását, és az Európai Únió Leader térségfejlesztő programjába való bekapcsolódást tartom. Pozsonyeperjes, Tallós, Vezekény, Felsőszeli és Királyrév társaságában – közel három éves előkészületi munka eredményeként – csaknem 2,5 millió € áll az Öreg-Feketevíz Helyi Akciócsoport rendelkezésére- önkormányzati, vállalkozói és civil kezdeményezések finanszírozására.
Ez az akciócsoport felelős a fenti pénzek törvényes felhasználásáért és nemcsak az önkormányzatok, – hanem kistérségi vállalkozások és civil szervezetek képviselőiből is áll. Egy szélesebb csoportosulásnak, a Városok és Falvak Szlovákiai Társulása Galántai – Vágsellyei regionális csoportjának is aktív tagjai vagyunk. Testvértelepüléseinkkel – Csátaljával és Pannonhalmával – elsősorban a Dalkör és a futball csapatok révén rendszeres kapcsolatban vagyunk, mellettük egy-egy közös akció vagy látogatás kapcsán Bonyhádot, Zombát, Pécsváradot és Kiskunfélegyházát is említhetném.
Mit tart az elkövetkező 4-8 év legfontosabb teendőinek falujában?
Térségünk gazdasági árnyékban van, községünk gazdasági környezete is eléggé egyoldalú, nagymértékben a mezőgazdasághoz kötődik, amit szintén támogatni kellene. Köztudott, hogy ennek a szektornak a legkisebb a jövedelmezősége, legkevésbé tud fejlesztésre, beruházásra fordítani. Lakosaink, kisvállalkozóink a városok, ipari központok felé irányulnak, mert ott találnak munkalehetőséget. A vidék, a falu megtartó ereje csökken, ezt kellene ellensúlyozni a kisvállalkozásoknak több munkát adó fejlesztési programokkal.
Például a nagy károkat okozó tavaszi belvizek elleni védekezés műszaki megoldása helyben teremtene munkahelyeket és javítaná az emberek biztonságérzetét, életminőségét. Ami az önkormányzat konkrét teendőit illeti, – a zajló pályázatainkat kell határidőre, sikeresen megvalósítanunk. Négy évre előre tekintve pedig a meglevő, színvonalas szociális szolgáltatások szintjére szeretnénk emelni az egészségügyi ellátást is községünkben. Ez nem kizárólag önkormányzati, nagyrészt állami feladat. Az egészségügyi központ megvásárlásával megtettük az első döntő lépést arra, hogy részletesen elkezdhessük foglalkozni az épület felújításának terveivel. A cél, hogy lakosaink jobb, megfelelőbb körülmények közt kapjanak színvonalas egészségügyi ellátást.
