Ha a parlamenti képviselők és a kormányzat nem bírálja felül az állami biztosítottak után fizetendő egészségügyi járulék csökkentését, az orvosi kamara arra ösztökéli tagságát: betegség esetén ne kivételezzenek, hanem helyezzék várólistára a politikusokat is.
Az orvosok szerint az átlagbér 4,32 százalékában meghatározott járulék (havi 32,16 euró/fő) tovább rontja az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségét, és csak a műtéti beavatkozásokra, költséges kezelésekre szoruló betegek várakozási idejét fogja tovább növelni. A kamara szeretné, ha az államkassza legalább 5 százalékot fizetne biztosítottjai után (jelenleg 4,78 százalékot, havi 34,56 eurót fizet fejenként), mivel katasztrofális helyzetben van az állami Általános Egészségbiztosító ÁEb), melynek országosan legnagyobb az ügyfélköre. Az ÁEb deficitje miatt 5,26 százalékkal csökkentette a betegellátás után járó kifizetéseinek alaptarifáit, hozzá havi teljesítménykorlátokat szabott meg az intézményeknek, amelyek azonban a törvény értelmében akkor is kötelesek ellátni a betegeket, ha munkájukért semmilyen térítést nem kapnak.
Milan Dragula, az orvosi kamara elnöke elmondta, a 2004-es egészségügyi reform óta az Általános Egészségbiztosító megközelítőleg 407 millió euróval maradt adósa az ellátóhálózatnak, ezért kész csoda, hogy a kórházak „csupán“ 150 milliós tartózást halmoztak fel ennyi idő alatt. Dragula elmondta: a teljesítménykorlát leginkább a sürgős beavatkozásokat sújtja, pl. a traumatológiai, a kardiológia és a radiodignosztikai részlegeket, amelyeknek akkor is működniük kell, ha elfogy a havi költségkeretük. Az orvosi kamara szerint így minden forráscsökkentés a betegek veszélyeztetését jelenti. Ivan Mikloš pénzügyminiszter egyelőre csak annyit reagált a kamara felhívására, hogy a kieső összeget más törvényi intézkedésekkel pótolni fogja a kormány. Hogy ezek milyen intézkedések lesznek, egyelőre nem lehet tudni. A kamara Mikloš szavait üres ígéretnek tekinti.
Az orvosi kamara alelnöke, Mária Kuniaková arra is figyelmeztetett: az egészségügyi ellátórendszer finanszírozási forrásainak csökkentése tovább növelheti az orvos- és nővérhiányt az intézményekben. Az orvosokat sújtja, hogy megszűnik továbbképzési költségeik adó- és járulékmentessége. A fiatal orvosok döntő többsége külföldre készül. Az orvosi karok hallgatói között végzett lekérdezésből kiderül, hogy 60 százalékuk az ország területén kívül akar praktizálni, tehát már a tanulmányai idején külföldre készül. Jelenleg a szlovák orvosok és egészségügyi nővérek legnagyobb felvevő piaca Csehország, de sokan készülnek a 2011-ben megnyíló osztrák és német munkaerő-piacra is.
Felvidék Ma
