A világon bárhol élő magyar származású személy kérhet állampolgárságot, nem érkeznek majd milliók nyugdíjért és ingyen egészségügyi ellátásért. Vasile Sabau azonban ismét Szabó László lehet Erdélyben, a felvidéki Mária Kováčová pedig Kovács Mária. Az erdélyiek a „schengeni határ” védelmét élvezik majd, a vajdasági és kárpátaljai magyarokat pedig beemeljük az unióba.
Egy hete igényelhetik az egyszerűsített honosítási eljárást azok a magyarok, akik szerencsétlen történelmünk miatt elveszítették magyar állampolgárságukat: január első két munkanapján összesen 1665 személy élt a lehetőséggel. Trianon csaknem négymillió magyart kényszerített a szomszédos országok uralma alá, és ugyancsak milliósra tehető azok száma, akik a jobb élet reményében vándoroltak szerte a világba, a diktatúrák elől menekültek, illetve fogolyként hajtották őket külföldre. Ők és utódaik most ismét magyar állampolgárok lehetnek, a történelem során először anélkül, hogy elhagynák lakhelyüket. Úgy éreztük, a témával foglalkozó száz és száz tudósítás ellenére tisztáznunk kell néhány részletet.
Nem jön 23 millió román
Az új állampolgársági törvény ellenzőinek egyik fő témája, amiért a 2004-es népszavazás is kudarcba fulladt az volt, milyen jogok illetik majd meg a nem Magyarországon élő magyar állampolgárokat. Tegyük most félre a szavazati jog kérdését, ez legkorábban tavasszal, az új alkotmány körüli vitában lesz aktuális. Jelenleg kormánypárti politikusok azt hangsúlyozzák, hogy nincs kétféle állampolgárság, nincsenek alsóbbrendű állampolgárok, tehát mindenkit ugyanazon jogok illetnek meg. Egészségügyi ellátás, munkanélküli segély, személyi igazolvány, nyugdíj és a legkülönfélébb szociális juttatások – gondolhatnánk, de nem így van.
Jelenleg a magyar állampolgárokat megillető jogok és kötelességek egy része mintegy „alanyi jogon”, tehát minden egyes magyar állampolgárra vonatkoznak függetlenül a lakóhelyétől. Ilyen például, hogy jogosult magyar útlevélre, diplomáciai jogsegélyre, a felsőoktatásban való ingyenes részvételre. Ugyanakkor például büntetőjogi felelősséget visel a magyar állampolgár akkor is, ha tettét külföldön követi el attól függetlenül, hogy az adott államban a cselekmény büntetendő, vagy sem. A jogok egy másik csoportja csak azokra az állampolgárokra érvényes, akiknek bejelentett lakhelye Magyarországon van. Így kaphat például valaki személyi igazolványt, csak és kizárólag így vehet részt az országgyűlési és önkormányzati választásokon, népszavazásokon. De magyarországi lakhely nélkül nem vonatkozik rá többek között a honvédelem kötelezettsége. Egy harmadik csoport, amikor bizonyos illeték, járulék befizetéséhez kötődik az állampolgári jog, mint mondjuk a nyugdíj és az egészségügyi ellátás esetében. A honosított, visszahonosított magyar állampolgár, aki határon túli lakhelyén marad, tehát igényelhet magyar útlevelet, de nem kaphat személyi igazolványt és semmiképp nem jogosult kórházi kezelésre, nyugdíjra vagy munkanélküli segélyre. Tegyük hozzá: alapellátásra, azaz életmentő beavatkozásokra mindenki jogosult. mindenki jogosult. A magyar állampolgárság könnyített megadása elsősorban gesztus, amely ily módon is igyekszik kifejezni a Kárpát-medence magyarságának egységét. Gyakorlati „haszonnal” a kárpátaljai és a szerbiai magyarok számára jár, akik ezzel egy csapásra az Európai Unió tagjaivá váltak. Az uniós Románia magyar állampolgárai pedig a románoknál szabadabban mozoghatnak az unióban mindaddig, míg keleti szomszédunk is csatlakozik majd a schengeni övezethez.
Szabó László, Kolozsvár
Ugyancsak eszmei jelentőséggel bír, hogy a külföldön élő magyarok – ha kérik – magyar okmányaikban „visszakapják” magyar nevüket, és születési helyüket is annak magyar nevén tüntetik fel. Előbbi vonatkozik mind a kereszt-, mind a vezetéknévre: „a határon túli magyarok … kérheti, hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét, illetve utónevüknek magyar megfelelőjét viselhessék. Az egykori magyar családnév írásmódját korabeli magyar állami hatóság által kiállított okirattal kell igazolni” – áll az egyszerűsített honosítási eljárás információs honlapján. A gyakorlatban tehát ha Vasile Sabau Cluj Napoca városában látta meg a napvilágot, akkor hivatalos magyar okmányaiban ez áll majd: Szabó János, születései helye: Kolozsvár. Romániában továbbra is Sabauként tartják majd nyilván, így intézi hivatalos ügyeit is, Magyarországon azonban magyar állampolgárként használhatja a Szabó nevet. Harmadik országban pedig saját döntése, hogy melyik „nevén”, milyen állampolgársággal akar megjelenni. A magyar nyelvtől és névviseléstől idegen névelem, mint az egyes szláv nyelvekben – orosz, ukrán, belarusz – szokásos apai név, vagy nemre utaló végződés (-ová, -a) a névmódosítással megszűnik. A külföldön anyakönyvezett utónév magyar megfelelőjeként csak a Magyar Tudományos Akadémia által elismert utónévkönyvben, vagy a nemzeti és etnikai kisebbségek utónév könyvében megjelölt utónevet fogadja el a hatóság. Ez nem mindig egyezik a köztudatban élő névazonossággal – hívják fel a figyelmet. Egyes esetekben a kérelmező határozza meg, hogy külföldi keresztnevének melyik magyar megfelelőjét választja: a Matejnek például Máté és Mátyás is lehet a megfelelője.
A csángókra külön kitértek
Az egyszerűsített honosításra vagy visszahonosításra először is az nyújthat be kérelmet, aki bizonyítani tudja, hogy maga vagy felmenője magyar állampolgár volt. Több fórumon is elhangzott, hogy ennek igazolása a legkülönbözőbb dokumentumokkal, anyakönyvi kivonattól kezdve a felmenő katonakönyvén keresztül akár egy leckekönyvig vagy italmérési engedéllyel történhet. Igen ám, csakhogy az Erdély peremén élő csángó magyarok soha nem voltak magyar állampolgárok, évszázadokkal korábban elhagyták az országot, de magyar öntudatukat megőrizték. Rájuk gondolva fogalmaz úgy a törvény, hogy a magyar állampolgár felmenők igazolása mellett elégséges az is, ha valakinek „valószínűsíthető” magyarországi származása. Ezt például a felmenőik anyakönyvi kivonataival igazolhatják, ami mutatja, hogy a csángók által lakott területen, falvakban éltek az őseik, illetve a római katolikus egyházi igazolás is elég a „valószínűsítéshez”.
Az egész világról jelentkezhetnek
Itt szerepel az a megfogalmazás is, miszerint a honosítást kérheti „a Magyarországon élő (függetlenül az itt tartózkodás időtartamától, jogcímétől) és a szomszédos államokban élő mellett a nyugat-európai, tengeren túli kérelmező egyaránt”. Megkérdeztük a Nemzetpolitikai Államtitkárságot (KIM), hogy ezzel a megfogalmazással miért zárták ki eleve a világ más tájain élő magyarokat, például a nagy létszámú ausztrál kolóniát, a Kazahsztánban élő egykori „gulágosok” leszármazottait, vagy a balti államokban élő magyarokat. A „tengeren túl” megfogalmazást nagyon tágan lehet értelmezni, a gyakorlat úgy fest, hogy a világ összes magyarja – aki megfelel a feltételeknek – jogosult az egyszerűsített honosításra – tudta meg az fn.hu a KIM Nemzetpolitikai Államtitkárságán. Az indiai magyar követségen éppúgy be lehet adni a kérelmet, mint Belső-Ázsiában, vagy a világ bármely pontján, ahol működik magyar képviselet. Az első napokban például Abu Dhabiból (Egyesült Arab Emírségek) vagy Dohából (Katar) is érkezett kérvény – tették hozzá.
Nem vizsgáztatnak
A honosítás másik fontos feltétele, hogy az illető értse és beszélje a magyar nyelvet. Ennek „ellenőrzése” az adott személlyel foglalkozó ügyintéző felelőssége. A kérelemhez magyar nyelvű önéletrajzot kell leadni, amit azonban előre bárki elkészíttethet. Az eljárás 20-30 perce alatt azonban az ügyintéző folyamatosan beszélget az ügyféllel, különböző kérdéseket tesz fel. Ne vizsgaszerű szituációs feladatokra gondoljunk, a beszélgetés tárgya minden esetben az ügyintézéssel kapcsolatos, de ezalatt mindenképpen eldől az illető nyelvtudása. És ne feledjük, hogy nem Kazinczykat keresünk: ezek az emberek sokszor csak otthon, szűk családi körben volt lehetőségük elsajátítani és használni anyanyelvüket. Fentieken túl a kérelmezőnek már csak azt kell igazolnia, hogy büntetlen előéletű, büntetőeljárás nincs ellene folyamatban, honosítása pedig nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. Ha valaki minden feltételt teljesít, három-négy hónapos várakozás után remélhet választ. Ezután még – kinek-kinek választása szerint – állampolgársági esküt vagy fogadalmat kell tennie vagy magyarországi polgármester, vagy a magyar külképviselet vezetője előtt. Ettől a perctől kezdve a „honosított” magyar állampolgár lesz, és átveheti az erről szóló okmányokat.
Felvidék Ma, Bihari Dániel-Fn
