Komáromban idén is a két megszokott helyen emlékeztek a március 15-i eseményekre. Fél ötkor a szép számú emlékezők a Jókai-szobornál gyűltek össze, majd innen mentek át öt órakor a Klapka térre, ahol a felvidéki magyarság 12 pontjával is megismerkedhetett a közönség. A Jókai szobornál a megemlékezést a Csemadok Komáromi Területi Választmánya szervezte. Itt először a naszvadi Búzavirág Éneklőcsoportot hallgathatta a közönség, majd Ölvecky András szavalata következett. Ezután ünnepi beszédet mondott Berényi József, az MKP elnöke, aki a 163 évvel ezelőtti történteket vázolta, majd kitért a szabadságharc mai üzenetére. Elmondta, fontos, hogy minél többen vallják magukat magyarnak a népszámláláson és kérte a jelenlévőket, hogy győzzék meg ők is a környezetükben élőket, bátran vállalják magyarságukat. A kettős állampolgárság kapcsán pedig Berényi figyelmeztetett, nem szabad elutasítani a magyar állam által kínált lehetőséget, s ha nem is féltétlenül most, amikor a szlovák állam szankcionálja, de élni kell a lehetőséggel.
A déli és északi Komárom vezetői
Az ezt követő koszorúzásnak különös apropója is volt, hiszen a déli és északi városrész polgármestere együtt helyezett el koszorút irodalmunk egyik legkiválóbb írójának szobra előtt, amire az elmúlt két évtizedben nem került sor. Őket több helyi és környékbeli szervezet koszorúja követte Jókai lábai előtt.
Jókai szobra a koszorúzás után
Öt órakor a Klapka-szobornál még népesebb közönség várta az ünnepélyes megemlékezést, melyet a Concordia vegyeskar nyitott, hogy aztán a helyi iskolások toborzására is sor kerüljön. A fiatalok verbuválása után pedig Wass Albert: Emlékezés egy régi márciusra című versének szavalta következett, amelyet Jónás Csaba előadásában a közönség is őszintén átérzett. Az ünnepi pillanatok folytatásaként Stubendek László, a Csemadok helyi elnöke szólt a közönséghez, ismertetve a koszorúzó szervezeteket, majd kiemelve a történelmi esemény fontosságát.
Ünnepi beszédet ezután Simon Attila történész, a Selye János Egyetem tanára tartott, aki egyrészt a 163 évvel ezelőtti eseményeket történelmi kontextusba helyezte, majd vázolta, mennyi évet kellett várnia a magyarságnak, hogy szabadon ünnepelhessen. Ezután kitért az ünnep mai mondanivalójára, amelyet Deák Ferenc idézetével ragadott meg. A történész hangsúlyozta, el kell fogadnunk azt, hogy a felvidéki magyarság különbözően áll az olyan kérdésekhez, mint a kettős állampolgárság. Továbbá kiemelte, a szlovákiai magyarságnak partnerévé kell válnia Magyarországnak, amely nem csak segítséget vár el, hanem segít is, ahogy ez történt például a tavalyi vörösiszap-tragédia esetében.
A beszéd után felvidéki és magyarországi szervezetek sokasága helyezte el koszorúját a szabadságharc egyik hősének, Klapka Györgynek szobra előtt. A téren zajló ünnepi pillantok zárásaként pedig felolvasták a felvidéki magyarság 12 pontos követeléseit, majd a közönség elénekelte a himnuszt.
Az ünnepi műsor ezután a Városi Művelődési Központban folytatódott, ahol az Eötvös Utcai Alapiskola, a Selye János Gimnázium és a Selye János Egyetem diákjai szórakoztatták az érdeklődőket.
A komáromi megemlékezésen a jelenlevőknek Mit kíván a felvidéki magyarság? címmel 12 pontos listát osztottak szét.
1. Kívánjuk a magyar nyelv használatát büntető törvény eltörlését.
2. A magyar állampolgárság felvételét korlátozó törvény eltörlését.
3. A Beneš-dekrétumok megszüntetését, a meghurcoltak teljes erkölcsi és vagyoni kárpótlását.
4. Gróf Esterházy János mártírpolitikus és sorstársai rehabilitációját.
5. A magyarság társnemzetté nyilvánítását, az alkotmány módosítása által.
6. A magyar nyelv hivatalos államnyelvvé nyilvánítását.
7. A magyar településnevek visszaállítását, a nyelvi küszöbhatárok megszüntetését.
8. Csak a magyar nyelvet is tudó hivatalnokok közalkalmazását.
9. A magyar gyermeket csak magyar óvodába és iskolába lehessen beíratni
10. Független magyar közigazgatási terület létrehozását.
11. Független magyar minisztérium létrehozását Komáromban, az oktatás, kultúra, hírközlés és mezőgazdaság önálló irányításához.
12. Csak magyar nyelven sugárzó országos TV-k és rádiók indítását, a médiatörvény módosítása által.
„Magunkért mindent, mások ellen semmit.”
Felvidék Ma
