A politika újra átjár szinte mindent Szlovákiában. Az aktualne.sk portál értesülései szerint ezúttal a helyettes főügyész, Ladislav Tichý fogja megtámadni a főügyész-választás módját az alkotmánybíróságon, rögtön, a házszabály-módosítás hatályba lépését követően.
Tichý állítólag osztja Fico és pártja véleményét, hogy a következő főügyészt kizárólag titkos szavazáson lehet megválasztani, mivel a folyamat tavaly késő ősszel így kezdődött el. Hogy mi köti össze az ellenzéket és az ügyészséget jobban, mint Dobroslav Trnka volt – és újraválasztását sikertelenül erőltető – főügyész személye, nem kétséges. Ez az ügyészség státusának megváltozását hozó új törvény, amely végszavazás előtt áll. A kormány szándéka, hogy az igazságszolgáltatás rendszerét hatékonyabbá, következetesebbé és igazságosabbá tegye, ezért változtatna azon a nagyfokú, az állami igazságügyi és bűnüldözési politikától független ügyészségi gyakorlaton, amely húsz éve érvényes Szlovákiában. Az államügyészség irányába tenne egy lépést, amely Európa sok országában honos gyakorlat, többek közt éppen a Tátra alatt előszeretettel jó példaként emlegetett Csehországban is. Igazságügyi minisztersége idején Daniel Lipšicnek volt már egy ilyen kísérlete, de nem kapott hozzá kellő támogatást.
A kormány – úgy tűnik – megelégelte, hogy az ügyészi kaszt belterjesen épül, a független bírói hatalom elveit követve. Szabályait önmaga alakítja, a főügyésznek rendkívül erős kompetenciái vannak, eljárásokat állíthat le, és szüntethet meg anélkül, hogy döntéseinek megtámadására bárkinek módja lenne. A kormány ezért is gondolja úgy, hogy az igazságügyi miniszter szerepét is erősíteni kell. A törvényjavaslat szerint ez úgy valósulna meg, hogy egy szakértői bizottság döntése alapján kötelező érvényű állásfoglalást tehetne le az ügyészség asztalára. Ez ellen lázad a szakma nagy része és az ellenzéki Smer-SD. Ahogyan az ellen is, hogy megszűnne az ügyészjelölti státus, helyette asszisztenseket foglalkoztathatnának az ügyészségek, akikből később ügyész is lehetne. A főügyészt egyetlen, hétéves megbízatási időszakra választanák, újraválasztási lehetőség nélkül, ami sokaknak nem tetszik, ahogyan az sem, hogy a kerületi és járási ügyészek is legfeljebb kétszer öt éven át állhatnának a testületük élén. A jogszabály kötelezné az ügyészeket – a bírókéhoz hasonló – vagyonbevallásra, és döntéseik teljes terjedelmű nyilvánosságra hozatalára.
A Smer képviselőnek ellenjavaslata, mely szintén a parlament napirendjén szerepel, a helyettes főügyész támogatását élvezi, mert ahogy Tichý fogalmazott: ez az ügyészségi gyakorlatban felmerült problémákat kezeli, realista és pragmatikus a változtatások tekintetében. A Smer javaslata szerint maradna az ügyészség eddigi építkezése, kissé változna az ügyészek munkájának értékelése, a másodfokú fegyelmi testület megszűnne, az elsőfokú döntéseit csak bíróság vizsgálhatná felül, és az ügyészi döntések sem lennének nyilvánosak.
A főügyészválasztás körüli vita tehát csak a jéghegy csúcsa a kormány és az ügyészség közötti vitában. Minden, ami Trnka látszólagos újraválasztása érdekében történik, elsősorban az ügyészségek státusának megtartása érdekében kerül bevetésre, a kormány szándékai ellen.
