Ivan Gašparovič köztársasági elnök a Varsó Szerződés katonai alakulatainak 1968. augusztus 21-i csehszlovákiai bevonulására emlékezett. Ugyancsak augusztus 21-én, 2009-ben akadályozta meg Szlovákia a magyar köztársasági elnök látogatását.
Az államfő szerint az akkori áldozatoknak is köszönhetjük mai szabadságunkat. Gašparovič szerint noha 1989 után eljött a szabadság időszaka, az érte folytatott küzdelem mindig időszerű, csak ma már nem fegyverekkel, hanem a demokrácia eszközeivel kell harcolni érte.
Gašparovič ma a pozsonyi emléktáblánál köoszorút helyezett el, és fejet hajtott az áldozatok emléke előtt. 1968-ban a szovjetek mellett a bolgárok, németek (NDK), lengyelek és magyarok is bejöttek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területére, hogy meggátolják a Dubček nevével fémjelzett „Prágai tavasz” reformtörekvéseinek érvényesülését. A szovjetek csak 1991-ben hagyták el az országot, 1992-ben felbomlott Csehszlovákia, 1993-ban megalakult a független Szlovákia.
Az újonnan alakult ország egyik legszégyenteljesebb állami cselekménye is augusztus 21-éhez fűződik, és Gašparovič a nevét adta hozzá. Két évvel ezelőtt ezen a napon feltartóztatták a schengeni szlovák-magyar határon Sólyom Lászlót, Magyarország akkori köztársasági elnökét, és megakadályozták, hogy a kegyelet koszorúit elhelyezhesse az akkor felavatott révkomáromi Szent István lovasszobornál. Gašparovič 2009-re már „hivatalosan nem emlékezik”, csak a 43 évvel ezelőtti történésekre.
Felvidék.ma, on
