Szeptember 24-ig látogatható a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumban a szeptember 5-én nyílt Boldogasszony című vándortárlat, melyet a budapesti Forrás Galéria indított Kárpát-medencei körútra.
Budapesten, a Forrás Galériában még 2010. március 4-én indult útjára a Boldogasszony című kiállítássorozat, melyet Makovecz Imre építész nyitott meg. A kiállítást augusztus 15-én Székelyudvarhelyen, Nagyboldogasszony napján, Szőcs Géza Kultúráért Felelős államtitkár nyitotta meg, s innen indult útjára a Kárpát-medencébe 20 helyszínre, 7 országba, azzal a küldetéssel, hogy hagyományainkat, értékeinket, összetartozó érzelmi és szellemi kötődésünket felmutatva járja be a Kárpát-haza meghatározó kulturális intézményeit vagy történelmi egyházaink templomait.
A tárlat két éven keresztül az áldás és békesség szellemét viszi körbe, remélve, hogy minden alkalom újabb lehetőség lesz a Kárpát-medencében élők egymásra találásában, hirdetve a békességet, az összetartozást. – fogalmazott Sárba Katalin, a Forrás Galéria vezetője, aki a elmondta, hogy a művészet korról-korra újraértelmezi a Boldogasszony képet, s úgy gondolták 2009-ben, hogy ennek most nagy aktualitása van. „Fontosnak tartjuk, hogy a Kárpát-medencében élők egymásra találjanak, hiszen egy egységes kulturális, vallási, érzelmi egészet alkotnak. Éppen ezért felkértünk 26 kortárs magyar művészt, hogy a Boldogasszony témára fogalmazza meg a képi gondolatait. A művészek között megtalálhatóak a fiatal generáció képviselői, a középkorú és az idős mesterek egyaránt, közöttük pl. hogy csak néhány nevet említsek Kő Pál Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, Papageorgiu Andrea festőművész, a fiatal generációnak a képviselője, vagy Jankovics Marcell Kossuth-díjas grafikusművész, akit nem kell bemutatnunk, hiszen többen nőttünk fel az ő munkáin.” – nyilatkozta Sárba Katalin.
A Forrás Galéria Felvidéken több helyszínen állítja ki a Boldogasszony c. tárlatát. Székesfehérvárról érkezett a kiállítás elsőként Rimaszombatba, innen utazik tovább Komáromba, Dunaszerdahelyre, majd onnan lépi át a határt Alsóőrre, s megy tovább egészen 2012 tavaszáig, amikor Vajdaságban zárul a kiállítássorozat. „Van egy titkos vágyunk, hogy az utolsó huszadik helyszínt követően Csíksomlyóra szeretnénk elvinni a búcsúba, ott egy kétnapos kiállításon bemutatni.” – árulta el Sárba Katalin.
A Boldogasszony-motívum ábrázolása a művészettörténetben korszakonként eltérően változott. Valamennyien a hithez, a Teremtőhöz vezetnek, hogy hogyan látja e jelképet a XXI. század művésze, az nyomon követhető a 26 kiállítóművész alkotásain. Mária országvédő szerepe annyira jelentős volt a magyarságnak, hogy mindaddig, amíg Kölcsey Ferenc meg nem írta a Himnusz, a Boldogasszony anyák kezdetű vallásos népének számított nemzeti himnuszunknak, mely a kiállításmegnyitó zárasaként felcsendült a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumban.
HE, Felvidék.ma
