Dunaszerdahelyen a diktatúrák áldozatainak emlékművének megkoszorúzásával és ünnepi koncerttel emlékeztek 1956 hőseire. Berényi József MKP-elnök, az ünnepség egyik szónokaként párhuzamot vont 1956 hősei és a kétnyelvűségért küzdelmet vívott aktivisták között.
A délutáni dunaszerdahelyi koszorúzás résztvevőit Hájos Zoltán polgármester köszöntötte, a kultűrműsort a Kicsi Hang együttes adta, az ünnepi szónok Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke volt. Rámutatott: Az 1956-os események mély nyomokat hagytak a felvidéki magyarságban is. A forradalom bukása után a határon túli magyarokat is ugyanolyan megtorlás érte, mint az anyaországiakat. A nemzet azonban összetartott, s 1956 ősze a magyar történelem legszebb fejezetei közé tartozik.
Az esti koncert szervezője szintén az Emberi Méltóság Tanácsa volt, amely közösen az MKP-val, felvidéki civil szervezetekkel és a dunaszerdahelyi önkormányzattal együttműködve szervezte meg a rendezvényt. A koncert előtt a Tanács képviseletében Lomnici Zoltán és Szunai Miklós köszöntötték a résztvevőket. Elmondták, céljuk az, hogy ezzel is rámutassanak arra, hogy a felvidéki magyarságot is megilleti a méltó emberi környezetben való élet joga.
Berényi József történészként visszaemlékezett arra, hogy még egyetemistaként a forradalom kitörésének lélektanáról írta az egyik évfolyammunkáját. „Mindegyikünknek csak egy élete van. Rendkívül izgalmas kérdés, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor fiatalemberek azt mondják, az életem kockáztatásával is vállalom a harcot, ahogy az történt 1956-ban.” A pesti fiatalok tudták, hogy van értelme az orosz csapatokkal szemben felvenni az esélytelennek látszó harcot, és a magyar történelem számos más példát is mutat erre. Az igaz, hogy a szabadságharcot el lehet nyomni, de a gondolat mindig túlélte az elnyomókat. „Már 1848/49 után fel kellett adni Magyarország elnyomását, és 1956 után sem lehetett Magyarországon a korábbi rendszert változatlanul fenntartani. Mi még a rendszerváltozás előtt láthattuk azt, hogy Magyarországon sokkal szabadabb rendszer volt, mint Csehszlovákiában. Ha jártam például a Bibó István Szakkollégiumba, láttam, hogy egy más világba cseppentem. És ez a más világ annak volt köszönhető, hogy 1956-ban voltak, akik feltették az életüket is a szabadságért folytatott harcban. Mi is feltesszük gyakran a kérdést, mi értelme van annak a küzdésnek, melyet nap, mint nap folytatunk?” . Van értelme, adta meg a választ a kérdésre Berényi József, aki szerint egy ideig el lehet nyomni jogos igényeink teljesítését, de valójában azt elnyomni, nem lehet. És épp ezért nem szabad feladni a küzdelmet nekünk sem, és ragaszkodnunk kell mindenhez, mi magyarságunk szempontjából valahol a mi szabadságharcunk is – alkotmányos keretek között, az országhatárok tiszteletben tartása mellet. Berényi szerint, ha fejet hajtunk azok előtt, akik egykor vállalták a konfrontációt a szabadságért, az kötelez bennünket, hogy szükség esetén mi is vállaljuk. „És ebben az országban szükség van erre, hiszen látjuk, hogy milyen törvényeket fogadnak el a fejünk felett, és Dunaszerdahelyen is fokozatosan tűnik el a magyar nyelv használata. A kétnyelvűségért kell harcolnunk. Napjaink hősei azok, akik folytatják a matricázást, a kétnyelvűség igényének megjelenítését szerte Dél-Szlovákiában. Valahol ezek azok, akik folytatják azt a szabadságharcot is, amit 1956-ban elődjeik elkezdtek. Ugyanis, ha a magyar nyelvhasználat megszűnik, akkor ezzel megszűnik az identitásunk egyik alappillére is.” Az MKP-elnöke szerint az a tény, hogy ezek fiatalok egyelőre a névtelenség álcája mögött folytatják tevékenységüket, a közélet embereit, a politikusokat arra kell, hogy ösztönözze: segítsék őket. Berényi József a közelgő választásokra utalva hangsúlyozta, a Magyar Koalíció Pártja vissza akar kerüli a parlamentbe, de nem mindenáron. „Nem azért, hogy ott legyünk, hanem, hogy képviseljünk ott valamit” – mondta Berényi, aki szerint ide tartozik az is, hogy képviseljék a kisebbségi önkormányzat és az autonómia gondolatát is.
Az esti koncert másik ünnepi szónoka volt Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. Hangsúlyozta: „1956-ot és a 2011-et az igazság is összeköti. Az 1956-os fiatalok keresték az igazságot, s az igazságot az igazságtalanságtól 2011-ben is meg kell tudni különböztetni. 1956 nem fér össze a Kádár-rendszerrel, s a Kádár-rendszerről le kell rántani a leplet, s ki kell mondani róla az igazságot. A magyarok körében kultusza van a nemzeti függetlenségnek, a magyarság csak akkor tud megmaradni, ha biztosítani tudja függetlenségét.”
A koncerten – melynek műsorvezetője Bényi Ildikó volt – neves felvidéki és magyarországi művészek léptek fel. A sztárvendég Mága Zoltán hegedűművész volt, fellépett még Gall Isis hárfaművész, Szluka Lídia énekművész és a Kicsi Hang verséneklő együttes.
Felvidék.ma
