Október 21-én avatták fel Losoncon a Magyar Kulturális Központban Esterházy János mellszobrát, melyet Duray Miklós politikus-közíró és Csúsz Péter besztercebányai megyei képviselő (MKP) lepleztek le.
A fából faragott mellszobrot a csicsói nemzetközi fafaragó táborban Orník Strečko szlovén fafaragó készítette. „Losonc is kötődik Esterházy Jánoshoz, hiszen az Egyesült Magyar Pártnak a központi irodája az 1930-as években Losoncon a Szilassy kastélyban volt, így gyakran megfordult itt Esterházy János, a párt munkatársa, képviselője” mondta portálunknak Hahnné Duray Éva, a Csemadok Losonci Alapszervezetének elnöke.
A losonci szoboravatót követően bemutatták Koltay Gábor legújabb, Duray Miklósról szóló filmjét, „A szabadság árát”, melynek premierje szeptember 19-én volt a budapesti Uránia filmszínházban. A felvidéki politikus-közíró Losonc szülötte.
A szép számban összejött közönség előtt Böszörményi István ismertette a politikus életútját politikai szerepvállalását és azt, hogy a szobor, mely Nagy Géza fafaragó ajándéka, miért került Losoncra.
Esterházy János 1932-től volt az országos Keresztény Szocialista Párt vezetője. Egy évvel később pedig a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga elnökévé választották. 1935-ben képviselői mandátumot szerzett és a prágai nemzetgyűlésben ellenzéki politikusként a magyar kisebbség érdekeit képviselte. 1936-ban mikor az Országos Keresztény Szocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt egyesült a párt ügyvezető elnökévé választották.
Böszörményi István többek között hangsúlyozta, hogy Esterházy következetes hirdetője volt a magyar-szlovák egymásra utaltságnak és idézte a politikus szavait „ Mi a szlovák népet…mindenkor testvérünknek tekintettük és fogjuk is tekinteni a jövőben is.”
És, hogy miben kötődik Esterházy János Losonchoz? A városban élő Szilassy Béla haladószellemű földbirtokos is tevékenyen részt vett a politikai életben. 1920-tól elnöke a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának, melynek központi irodáját Losoncon a Szilassy-kastélyban rendezték be. Szilassy a Magyar Nemzeti Párt munkájában is szerepet vállalt, 1925-től 1929-ig, mint szenátor a prágai parlamentben. Ez a tény teszi aktuálissá a szobor Losoncon való elhelyezését, melynek gondolata és kivitelezése Duray Miklósnak köszönhető, aki szintén jelen volt a szoboravatáson. Elmondta, hogy Esterházy Jánost példaképének tekinti. Arról is szólt, hogy reméli lehetőséget lehet teremteni arra, hogy a jelenleg rossz állapotban levő Szilassy-kastélyt rendbe lehet hozni, mely méltó helye lesz Esterházy mellszobrának. A szobrot Duray MIKlós és Csúsz Péter az MKP kerületi képviselője, a Kármán József Alapiskola igazgatója leplezték le.
Ezután a szép és bensőséges ünnepség után került sor a Vigadó színháztermében Koltay Gábor filmjének vetítésére Duray Miklös életútjáról. A budapesti bemutató után itt került először levetítésre a film, hisz Losonc Duray Miklós szülővárosa, itt gyerekeskedett, itt nőtt fel. A film vetítését szintén Böszörményi István vezette be, ahol kihangsúlyozta a két esemény összefüggését, Duray Miklós jelmondatát, mely összecseng az Esterházyéval „Magunkért mindent. Mások ellen semmit.”
A megtelt színházteremben a közönség visszafojtott lélegzettel követte figyelemmel a kétórás filmet és a végén tapssal jutalmazta. Többen vásároltak Duray Miklós könyveiből is, melyet a helyszínen dedikált.
Hahn D. Éva, Felvidék.ma
